A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 249 anyagról - hogy nagyon sok olyan cikket gyűjtött össze, melyekben a magyarsággal kapcsolatos kérdésről van szó. Ez természetesen nem véletlen. ” A két világháború között a magyarságot sújtó megrázkódtatások, a történelmi Magyarország feldarabolása, a többfelé szakított etnikai lét, valamint a tudományok általános európai fejlődése kényszerítették ki a magyarság-kutatásnak, ennek a sajátos tudománynak a művelését. ”47 Az írások nagy tömege (1933-38) a publicisztika és a zsurnalisztika, az ün. militáns irodalom műfajába sorolható. Reszeghy pl. cikkeket gyűjtött össze az „oláh” történészek történelmi tényeket meghamisító írásairól is. Ezek a cikkek reagálnak a románok terjeszkedési szándékaira, illetve a magyarok revízióját sürgetik. О maga is írt cikkeket, illetve tanulmányokat ebben a témában („Honnan lopkodták össze Románia címerét?”), s a „Magyarság” című lapban tette közzé (1934. máj. 5.)48 Ugyancsak ez a lap terjedelmes cikkben számolt be 1934-ben Macartney ( az angol népszövetségi ligák uniójának egyik vezetője) Magyarországról szóló könyvéről. Macartney a Rockefeller-alap megbízásából beutazta a Csonka Magyarország határait. Kegyetlen biztonsággal mutatta be Magyarország geopolitikai helyzetét, s megállapította:„...a magyarság vagy domináns szerepet játszik a Duna-medencében, vagy pusztulásra van ítélve...Magyarország gazdasági problémájának végleges megoldását csak olyan világesemények hozhatják meg, amelyekre a magyarság nagyon kevés irányító hatással lehet, ezért meg kell erősíteni nemzeti struktúráját. ”49 Láthatjuk tehát, hogy az I. világháború után megélénkült érdeklődés mögött a visszavágásra készülő politikai számítás, az újrarendezésre való felkészülés (is) ott munkált. A militáns irányzat mellett virágzott a magyarság-kutatás tudományos megközelítésű irányvonala. A sajtó számos cikket közölt e témában. Bartucz Lajos egyetemi tanár cikkeit kell megemlítenünk elsősorban, aki a 30-as évek második felében publikált. Az „Út a magyar faj bölcsőjéhez” című cikkében felteszi a kérdést, hogy milyen módszert kövessünk a „ magyar nemzettest felépítésének igazi megismeréséhez, továbbá a nemzettest múltbeli változásai alapján következ47 Für Lajos: Magyarságkutatás a két világháború között. In: Parasztság és Magyarság Db. 1989. 79-80. 48 HBML. IV.B. 411/d. 2. 49 HBML. IV.B. 411/d. 3.
