A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium
ságiról, vízrajzáról, éghajlatáról. Népi hiedelmeket, babonákat gyűjtött össze az időjóslásra vonatkozóan. Mikor voltak vásárok az egyes falvakban, kik voltak a vármegye főispánjai? Foglalkozott a vallási állapotokkal, a földfoglalásokkal, a birtokviszonyokkal stb. Élénken érdeklődött a Magyarország területén található ördög-árkok felől, s ennek részeként tanulmányozta a bihari ördög-árkokat. Gyűjtésében szerepelnek őstörténeti térképek, melyek mutatják, hogy hol húzódtak ezek a földsáncok, földvárak és dombok, s megállapította, hogy szoros összeköttetésben vannak egymással...40 A honfoglalás előtt a Kárpátmedencében lakó népekről, így az avarokról, keltákról, illyrekről, szászokról is számos cikket gyűjtött össze. Szisztematikus gyűjtést végzett az Árpád-ház koráról: Szt. István királlyá koronázásától kezdve királyonként, illetve évszázadonként vizsgálta a szakirodalmat, illetve a sajtót. A két világháború közötti politikai életnek megfelelően érdeklődésének középpontjában Erdély állt, összefüggésben Románia történelmével. írt a Partiumról, Havaselvéről, a Báródságról, Transsylvaniáról, a Ducatusról. Cikkeiről a későbbiekben lesz szó. Ehhez kapcsolódik a székelyekkel, oláhokkal, csángókkal kapcsolatos gyűjtései. Reszeghy Lajos azonban elsősorban nemesség-kutató volt, hagyatékának nagy részét a nemességgel kapcsolatos gyűjtemény teszi ki. 17 csomónyi anyagot gyűjtött össze nemes családokra vonatkozóan, s betűrendben, dossziékban helyezte el. Igyekezett egy-egy családra vonatkozóan minden fellelhető adatot felkutatni, legyen az oklevél, családfa, nemességet vitató peranyag, címer, levelezések, anyakönyvi kivonatok. Előfordult-valószínűleg felkérésre- hogy az összegyűjtött adatok alapján ő maga is írt családtörténetet. A Rhédey család történetét pl. Aba Sámueltől származtatva őseit egészen a XIX. sz. elejéig vezeti végig mintegy 30 oldalon keresztül. Forrásai egyrészt levéltári eredetűek (ld. fent), s nemcsak bihari, hanem nagyváradi, gyulai, leleszi levéltári anyagot is átkutatott, s a levelek tanúsága szerint ő maga utazgatott az eredeti iratok után más megyékbe, sőt az országhatáron túl is. Felkeresett magánkézben lévő, illetve családi okmánytárakat is: Gr. Károlyi család oklevéltára, Petróczy levéltár, az Eszterházy család irattára, Rhédey János levéltára stb. Nyilvántartást készített a nagy magyarországi levéltárakról (Grassalkovich, Sztáray, Csáky, Palugyai, Festetics, Teleky stb.), illetve külön csoportosította a vármegyei levél246 Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarság, államiság, millennium 40 U.o.
