A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium
247 tárakat.41 (Bihar Vármegye Levéltárának történetére vonatkozóan szintén gyűjtött adatokat, s mutatókat készített pl. a régi jegyzőkönyvekről.) Gondosan tanulmányozta a szakirodaimat, s Kézai Simontól kezdve a „Genealógiai füzetek”-ig bármit olvasott kis cetlikre feljegyezte, és ezekből igyekezett évszázadokra visszamenőleg igazolni az illető család nemességét. Kutatásaiban természetesen a korábban említett Nagy Iván, Kempelen Béla adatait is felhasználta, vagy a nagyobb monográfiák, mint pl. Borovszky Samu vármegyékről szóló monográfiáit. Kikutatta természetesen saját családjának eredetét is, ezek szerint az ősi birtokra vonatkozóan már a XI. században vannak írásos emlékek (állítólag a birtokot Kezüge-nek hívták). Címeres nemesi levelüket Zsigmond királytól kapták 1421-ben, mégpedig a cseh eretnekek elleni harcban szerzett érdemeiért Rezegi Györgynek köszönhetően. Az erről szóló oklevelet (gr. Károlyi Oklevéltár II. kötet 58-60) lemásolta, s elkészítette ennek alapján a családi címert. Ezt a módszert alkalmazta több család esetében, hiszen a nemesség-igazolásokhoz is szükséges volt, valamint divatos is volt családi címerrel kérkedni. A Reszeghy-hagyatéknak egyébként jelentős részét a címeres nemeslevelekről szóló kimutatások teszik ki. A csaknem 100 címeres nemes levél közzétételét a következőképpen indokolta:„Bihar Vármegye Levéltárában őrzött eredeti nemeslevelek jegyzéke ugyan már a Turulban közzétételeit, minthogy azonban az részben téves és nagyon hiányos, azoknak közzétételét a czímerleírásokkal is kiegészítve szükségesnek látszik. ”42 A kimutatás tartalmazza az adományozó és adományozott nevét, a kihirdetés idejét és helyét, illetve a címer leírását. 1931-ben pedig hozzáfogott a községi címerekre vonatkozó adatok gyűjtésébe: ”Hogy a jövőben nehézségek ne forduljanak elő a községi czímerek használatának igazolása körül, elhatároztam, hogy egy községi czímergyűjteményt állítok fel... Tudom, hogy nagy munkára vállalkozom, és én magam ezt befejezni képtelen fogok lenni...bízom azonban az utánam jövő tisztviselők megértésükben, és azt a munkát, amit én megkezdtem folytami foglyák, hogy egyszer valamikor Biharvármegye összes községeiről egy teljes gyűjteményt fognak az utókornak átadni...”4'1 A munka folytatásán kívül külön tanulmányt érdemelne megvizsgálni a mai községi, illetve városi címereket: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 41 42 43 U.o. U.o. HBML. IV.B. 411/a. 5.
