A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium
235 kei hűen tükrözik a 2. világháború előtti közgondolkodást, a magyarság-tudat felerősödését, a fasizmus terjedésével párhuzamosan kibontakozó nacionalizmust, s ezzel kapcsolatosan a nemzet „gerincét” alkotó, alkotmány- és nemzetfenntartó erejének, a nemességnek törekvését ősei felkutatására, nemességének igazolására. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI „Én magyar nemes vagyok...” Az 1923. évi belügyminiszteri rendelet következtében tehát megnőtt az érdeklődés a genealógia iránt. Természetesen nemcsak az anyakönyvi bejegyzések miatt. Dr. Komáromy András szerint: „...az az általános emberi érzés, mely már a legrégibb népeket arra ösztönözte, hogy hogy az ősök emlékezetét a maradék előtt örökössé tegyék, nálunk nagy mértékben ki volt fejlődve, és szűkebb körben mint családi hiúság a genealógia iránt való különös érdeklődésben nyilvánult. ”6 Átnézve Bihar Vármegye Levéltárának 1925-40. évek közötti ügyviteli iratait, számos olyan levéllel találkoztam, melyben az ügyfél családja származásának kutatásához kért adatokat. így pl. Haty Sándor (Cséffi Haty János Bocskai vitéz századosa) fia felvételijéhez szeretné csatolni nemességük igazolását, Bakos Sándor unokaöccse (ludovika- növendék) előmenetele szempontjából szerette volna tudni nemesi oklevelük keltét és tartalmát.7 8 A Pesti Napló munkatársa 1934-ben meglátogatott egy ún. nemesi irodát, mely azzal foglalkozott, hogy megbízásra kikutatott nemességeket, bizonyítékokat szerzett nemességek igazolására. Az iroda vezetője természetesen monoklit viselt, szivarozott, irodája a belváros egyik kis utcájában volt, és az utca neve gráffal kezdődött, dolgozószobája tele könyvekkel, a falon családfák, és címerek függtek Az újságíró kérdésére, hogy hiűk-e az emberek, és nagyon törtetnek a rangok, címek után, ezt válaszolta: ’’Másképp nem volna lét- jogosultsága az irodámnak. Érdekes, hogy mindenki valami ürüggyel jön... A valódi okok: névmagyarosítás, katonaság és jómód” Ez az üzletág - a sajtóból kitűnik - nagy virágzásnak indult. Hirdetéseket adtak fel: „Nemesi címerek festése, új címerek tervezése, 6 Turul, 1896. 39.1. 7HBML. IV.B. 411/a. 2. 8 HBML.IV.B. 411/d. 4. 25.
