A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium

való egyenes és törvényes leszármazását is bizonyítania kellett. A bizonyítás másik, könnyebb módja a nemesség gyakorlatának bizonyítása volt, midőn az igazoló nemeslevél, vagy birtokadomány-levél elő- mutatása mellett a nemesi előjogok 60 éves gyakorlatát tartozott igazolni. A nemesség igazolásának ily módja közigazgatási per volt, melyben első fokon a vármegye ítélkezett, másodfokon a Helytartótanács, harmadfokon pedig a Magyar Királyi Udvari Kancellária útján a király döntött. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban található nemességi perek gyűjteménye az 1774 és 1848 közötti Bihar vármegyei nemesség-igazolási pereket tartalmazza.4 A perekhez mutató is készült betűrendben, s több mint 600 személy ügyét öleli fel.

1848-ban a nemesi előjogok megszűntek. A nemesség megszűnt kiváltságos rendi osztály lenni, ettől kezdve a nemesség csak társadalmi jelentőséggel bírt. Nemesség-adományozásra később is sor került. Az 1867 utáni nemesítések a magyar minisztertanács hozzájárulásával tett miniszteri előterjesztések alapján történtek (foglalkozás szerint az illetékes miniszter terjesztette a minisztertanács elé). A Belügyminisztérium, mint a legfőbb nemesi hatóság a nemességadományozás iránti kérvényeket Bécsbe, az ő felsége személye körüli minisztériumhoz tette át. Ez pedig a király elé terjesztette azokat. Nemesi rangra, valamint magasabb nemesi rangfokozatra emelésnél 2-24 ezer koronáig terjedő díjat kellett fizetni. Díjmentességet a pénzügy- miniszter hozzájárulása esetén csak köztisztviselő, vagy katonatiszt kaphatott. A nemességért folyamodó előnév gyanánt kérhette születése, vagy birtoka helyének nevét, címere pedig gyakran foglalkozásával volt összefüggésben.

1923-ban Rakovszky Iván belügyminiszteri körrendeleté értelmében mindenkinek igazolnia kellett nemességét az anyakönyvi bejegyzéseknél: „...a rangot jelző nemesi megjelölés , vagy előnév csakis akkor írható be, ha ez a nemesség ,vagy előnév belügyileg igazolva van. ”5 A rendelet következménye az lett, hogy az 1930-as években a nemesség-igazolások száma annyira megnőtt, hogy pl. a levéltárak országszerte kezdték az egykorú és eredeti iratokból kigyűjteni a nemességre vonatkozó ügyiratokat. így jött létre pl. az Osváth és a Reszeghy-hagyaték. Reszeghy Lajos, mint nemesség-kutató életművét a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárra hagyományozta. Feljegyzései, cik234 Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarság, államiság, millennium

4 HBML. IV.A. 6/e.

^ Magyar Rendeletek Tára 41.200/1923.