A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése

„Túr Társulat” a Hármas Körös halpartján, a „Halásztelki Társulat”, ugyancsak a Hármas Körös halpartján és a „Kálafoki Társulat”.

214 Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése

5. A belvízrendezés megindulása

A folyószabályozások során tehát az 1880-as évekre elkészül a Hortobágy főcsatorna, új mederbe kerül a Berettyó Szalárd és Kis Mária, valamint Bakonszeg és Szeghalom között s helyenként a Körösök is szabályozottak lesznek. Ezzel gyakorlatüag a Közép-TLsza mellékfolyóinak szabályozása és ármentesítése megtörtént. A következő feladat a belvizek levezetése és ezzel együtt a kisebb vízfolyások rendezése volt. Annál is inkább, mert „...a Berettyó Társulat árterületére úgyszólván nyitott kapukon tört be /.../a Hort és a Kösely vize, a homokos dombvidékről a nyírségi víz és az Ér vize, a bihari dombvidékről a Kösmő a Sebes Körös felől és az Őlyvös vize... Egyébként a hazai belvízrendezés első ténykedése a „József Nádor Malomcsatorna” megépítése volt 1835 és 1845 közötti években (Békés megyében).

Tulajdonképpen az első, a belvizek levezetését is feladatának tekintő társulat volt vidékünkön a „Hortobágy Társulat”, amely azzal a céllal jön létre, hogy a Kálló és a Sárrét vizét a Hortobágy vezesse el. Ezzel a céllal épül meg a Hortobágy főcsatorna is. Am a Társulat a megalakuláskor elköveti azt a hibát, hogy nem határozza meg pontosan érdekeltségi körét, ami később pénzügyi bajokhoz vezet. De rossz szerződést is kötnek a Magyar Országos Bankkal s ebbe a társulat csaknem teljesen belebukik, tönkremegy. Nagy nehézségek árán sikerül a bankszerződéstől megszabadulnia, éppen a Berettyó Társulat közbejöttével, amely társulat úgy véli, hogy kedvezőbb lesz a Kálló és a Sárrét vizét - éppen a Sárrétet kikerülve - a Berettyóba vezetni, s ezért is nyújt segítséget bajbajutott társának. Az viszont kétségtelen, hogy különösen a Hortobágy felső folyásán, feltétlenül szükséges volt a Hortobágy folyó rendezésére, különösképpen amiatt is, hogy a Hortobágy folyón minden tavasszal jelentős árhullám vonult le, még a tiszai átvágások elkészülte után is. Ezekből a megfontolásokból készíti el Szanka Dezső kultúrmérnök a Kálló folyásának szabályozási tervét, aminek 9

9 Galacz János: Monográfia a Körös- Berettyó völgy ármentesítéséről... (Nagyvárad, 1896.) 203.____________________________________________________________________________________