A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
pedig az a lényege, hogy az alsó-nyíri vizeket Konyán Hosszúpályi, Derecske és Hajdútagos határain át egy-egy csatornába gyűjti össze, amelyek Újfalunál egyesülnek. Ez a közös csatorna azután párhuzamosan halad a Hortobágy-Berettyó csatornával, mintegy 10 km hosszban, mígnem a Csiffi hídnál a Berettyóba torkollik. Ez a teljes Kálló- csatorna 1894 és 1897 között épül meg, ám ezen belül is a Kék Kálló szabályozását már 1884-ben elkezdik.10 Az 1892-ben alakult ,Alsó Nyírvíz Szabályozó Társulat”, érdekeltségi területének összes belvizét ebbe az új Berettyó-csatornába vezeti. Vagyis a Kösmő, a Kis Körös és Ölyvös, valamint a jobb parton az Ér, a Kálló, a mérgesi-, a vargazugi - csiffi és a Szeghalom-füzesgyarmati csatornák vizei is ezek azután mind a Berettyóba jutnak. Kivétel ez alól csak a makkodi-, az alsófutaki-, a hamvassárréti valamint az alsó- és felső-réthelyi csatornák, amelyek közvetlenül a Hortobágyba vezetnek. Mindezen munkálatokkal a századfordulóra a Tiszántúl északi részének ármentesítése és belvizének rendezése megoldást nyert. Ezt követően új feladatként jelentkezik e vizek hasznosítása, amire már ekkor két terv is készült. Az egyik volt a Duna-Tisza csatorna megépítése, a másik pedig egy Tisza-csatorna létrehozása Tiszalök és Berettyóújfalu között. Ez utóbbira azonban csaknem egy fél évszázadot kell még várni. Egyesek egy, a Tiszát a Hármas Körössel összekötő csatorna építése mellett kardoskodnak, amely Tiszalökről indult volna és elhaladva a Hortobágy csárda mellett, Nádudvar és Dévaványa érintésével Gyoma léié vitt volna. A vízi munkálatokkal párhuzamosan születnek meg a vízi létesítmények tervezése- és megvalósításának szabályai is. Az első ilyen szabályozás talán a már említett 1715. évi LXIX. törvény, amely a vízi malmok, a folyók védgátjainak és a csatornák építésének szabályait írja le. Ezt követi az 1723. évi CXXII.T.C., amely a helytartó tanács hatáskörébe utalja a folyókon és csatornákon történő hajózás felügyeletét és a folyókból, csatornákból történő vízkivétel feltételeinek meghatározását. Ugyanez a törvény előírja, hogy a vizek elvezetésének bármilyen jellegű megvalósítása csakis hivatalos szakvélemény alapján lehetséges. Az 1751. évi XIV.T.C. elrendeli egyes malomgátak elbontását, aminek végrehajtását a tulajdonos kötelességévé teszi. A bontást elmulasztók helyett a bontásra a megyei hatóságokat hatalmazza fel, természetesen Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI ____________________________215 10 .. Debreczen", 1884. évf 27.sz. (II.7)
