A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
213 dékos esztendők miatt újabb árvizek keletkeznek, az újonnan készült árvédelmi töltések több helyen történő átszakadása miatt. Ugyanez következik be a Tiszán is, ahol 1879-ben bekövetkezik a katasztrófa: Szegedet elpusztítja az áradat. A súlyos csapás váratlanul éri a vízügyi szakembereket is, mivel a súlyos árvizek megkérdőjelezik az eddig végzett szabályozási munkák helyességét is. Ezért a kormányzat külföldi szakértőkkel (Paleocapa olasz vízügyi szaktekintéllyel is) szakvéleményt készíttet, elsősorban a Tisza-szabályozás terveiről és végrehajtásáról. Mindenesetre a tragédia hatására megváltoztatják az éppen készülő, Körös-gátak méreteit, éspedig úgy, hogy a Hármas Körösön a gátak közötti távot 600 m-re növelik, míg a Kettős- és Sebes Körösét 300 m-re. Növelik az átmetszések mélységi méretét is 2,0 m- re, a fenékszélességet pedig 25 m-re. Már ezekkel az új paraméterekkel kezdik el 1884-ben a Berettyó-völgy és Körösök völgyében a munkálatokat, amelyeket azután 1894-ben be is fejeznek. Ennek során a Körösökön több, mint 50 átvágás készül, ami a lolyóknak csaknem 130 km-es rövidülését eredményezik. Alig fejeződnek be ezek a munkák, amikor újra erősen csapadékos évek következnek, ám ekkor, a rendkívül magas vízállások ellenére árvízi elöntés sehol nem következik be. Sőt, ez az árvíz a magas vízszintjeivel a további munkálatokhoz ad új tapasztalatokat és műszaki adatokat. A már szóba került ármentesítő társulatok mellett nem érdektelen megemlíteni a többi ármentesítő és folyószabályozási társulatot is, melyek a Tiszántúl vidékén létrejöttek és működtek. Már 1850-bcn alakul meg az arad megyei társulat, amelyből 1864-ben kiválik a „Fehér Körös Árszabályozó Társulat”. Arad és Békés vármegye határai közötti területre érvényes illetékességgel 1853-ban alakul az „Alsó- Fehér Körös Társaság”. A Kettős Körös bal partján tevékenykedő „Hosszúfoki Társulat” 1852-ben alakult. Az 1854-ben létrejött nagyszalontai társulat két osztállyal alakul meg, egyrészt a Fekete, másrészt a Fehér Körös vízgyűjtő területére illetékességgel. Ez utóbbinak volt első elnöke Tisza Lajos, császári és királyi kamaráskésőbb a közlekedési ügyek minisztere. A nagyszalontai társulat azután 1881-ben egyesül egyrészt a hosszúfoki társulattal s az új neve Egyesített. Vízszabályozási Társulat” lesz. A „Berettyó Árszabályozó Társulat” 1852-ben alakul meg, akkor püspökladányi székhellyel, amelyet 1868-ban Debrecenbe helyeznek át. E társulathoz csatlakozik 1871-ben a hasonló nevű és ille- tékességü, bihar megyei társulat is. Végül 1879-ben kiválik belőle a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI
