A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Gáspár Imre debreceni újságíró kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz

200 Bényei Miklós: Gáspár Imre debreceni újságíró kiadatlan levelei... Kossuth Lajos. Hasonlatos lévén Hazánk a rege trónvesztett fejedel­méhez, ki hü szolgájára bízta legféltettebb kincsét, a drága gyémánt­követ. Ha egykor visszanyeri a trónját, oda helyezi koronájára, a me­lyen aztán a fejedelem gazdagságát s a hü szolga nagylelkűségét dicsérendi. E kincsünk, melyet a Nemzeti Génius (ma még trónvesz­tett király) Kossuth Lajosra, leghívebb szolgájára bízott, nem egyéb, mint Magyarország függetlenségének és önállóságának eszméje. Ha Kossuth Lajos meghajolna az őt hontalanná tevő, őt honától megrabló s gonosz célzatossággal meghozott s ezen évben már érvényesülő tör­vény előtt, akkor ő a kincset, a nemzeti kincsek legdrágábbját, kiszol­gáltatná az általa szolgált haza ellenségeinek. A fogoly király legszebb ékességét odalökné a porkolábnak, s ekkor ez a kincs menthetlenül odaveszne. Kossuth nem abdikálhat,* 96 ha a haza el is lökte nagy köny- nyelmüen azon jogait, amelyeknek összege pedig nem volt pusztán e könnyelmű nemzedék sajátja, hanem évezredes múltaknak oly örök­sége, amelyet teljes épségben kellett volna átszármaztatnia az öröksé­gét számonkérő jövendőre.” Kossuth inkább hontalanná válik, de nem fogadhatja el „a törpéknek épített kibúvó ajtót, amelyen csak meghaj­lott derékkal lehet általlépni. Kossuth nem hajlik soha. A magyar haza egykori kormányzója nem alkudhatik senkivel. [...] S amíg ő büszke nyugalommal várja az Aristidesek régi sorsát, a száműzetést,96 azalatt vigasztalásául szolgál a most folyó napok olyan fordulata, amely az ő útját biztos és serényen egyengeti - hazafelé, mégpedig azon egyedül lehetséges alakban, amint ő hazajöhet.” 1848/49 nagy „apostola test­ben és lélekben ma is elég erős arra, hogy a negyven éves vándorbotot kezébe véve, a korszellemnek, népének s a most oly rohamosan válta­kozó eseményeknek hívó szavára - megtegye a nagy utat. A vándor­bot kizöldül kezében s a nagy vándor oly fényesen vezérelné megint a nemzetét, mint négy évtized előtt, azokban a tüneményes esztendők­ben vezérelte. [...] Vigaszául kell, hogy szolgáljon a hazánkban ha­talmasan fellendülő Kossuth-kultusz. Nyolcvanadik születésnapján a nemzeti Megváltás Simeonját imádatszerü érzelmekkel vette körül az egész haza. A legcsodálatosabb, a világtörténelem páratlan, az ő tollá­nem mondhat le 96 Ariszteidész (Aristeides, latinosán: Aristides, Kr.e. 530 k.-467 k.) athéni arisztok­rata politikus, hadvezér, igazságosságáról volt híres, 482-ben cserépszavazással száműzték, de Athén válságos helyzetében hamarosan visszahívták. _______________

Next

/
Thumbnails
Contents