A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Gáspár Imre debreceni újságíró kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz
192 magyarellenes kirohanását, amelyben egyebek között Kossuth- kutyáknak nevezte a rebellisnek hitt magyarokat, verte vissza. A közelgő választásra is célozva az akkori kormánnyal, Tisza Kálmán (1830-1902) szerinte „gyáva, szolgalelkü és hazafiatlan” kormányával szemben valós alternatívaként vélte felajánlani a magyarságnak a függetlenségi gondolatot képviselő pártot: „mutassa meg a nemzet, mennyire szebb és előnyösebb lenni Kossuth kutyájának, mint - Tisza szamarának!”68 Ebben az esztendőben a szokásos Lajos napi megemlékezést Gáspár Imre egy előzetes beharangozó cikkeljelentette be olvasóinak. „Mindenütt lelkesen, a nagy név imádatától áthatva várják a fennkölt ünnepet, ahová csak elhatott a legnagyobb magyar lángelméjének, hazafiúi nagy érdemeinek és az általa képviselt nemzet-eszme fény sugára. Sehol sem pártcselekmény ez, mert Kossuth Lajos tisztelete és csodálata gyökeret vert minden jó magyar embernek szívében. Bizonyos tekintetben vallási ünnep ez, mert valóban Istent illeti meg e napon különös dicséret, hogy Kossuth Lajost nékünk ajándékozta, őt számunkra eddig és még ezután is, ki tudja mily nagy feladatokra megtartotta; - Istent illeti meg különös dicséret, mert valóban csodát tett a gondviselés, amidőn egy nyolcvanöt éves, tehát közel évszázados életkort annyi szellemi erővel és annyi lélekbeli ifjúsággal párosított, amint ezt Kossuth Lajos fenséges egyéniségében ma csodáljuk és bámuljuk.” Kossuth tehát az egész nemzeté, hosszú élete isteni ajándék, „a legmagyarabb város” lakói számára pedig különös kötelesség az ünneplés, hisz Debrecen volt „Kossuth Lajos lángszavainak és a függetlenségi eszme kihirdetésének tanúja.” Noha a névnap megülése elsősorban a 48-as és függetlenségi párt és kör, a szabadságharcos honvédek, a kollégiumi diákok, az iparos kör és az iparos ifjúság feladata, a városban tartózkodó elvbarátaikat is várják a névnap előestéjén tartandó összejövetelre, továbbá „mindenkit, akinek érzéke van a nagyság, nagy nemzeti emlékek és oly férfiú tisztelete iránt, aki ezt megérdemli...”69 Két nappal később, augusztus 24-én Gáspár Imre Bényei Miklós: Gáspár Imre debreceni újságíró kiadatlan levelei... 68 Gáspár Imre: Legyünk „Kossuth-kutyák”! = Debreczen, 1887. máj. 28. 2. - A cikket a szerző ellenzékiségére megemlíti példaként Sziklay L. i.m. 139. 69 (r.e.): Lajos napja. = Debreczen, 1887. aug. 22. 2. - A névnapi ünnepségről, ahol Gáspár Imre pohárköszöntőt mondott, két tudósítás is megjelent: Kossuth Lajos névestéje. = Debreczen, 1887. aug. 25. 2.; Lajos napja. = Debreczeni Híradó, 1887. aug. 25. 2. - Pár sorban írt róla: Újdonságok. Kossuth Lajos... = Debreczen- Nagyváradi Értesítő, 1887. aug. 28. 2. _______________________________________
