A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Gáspár Imre debreceni újságíró kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz
foglalni szinte minden fontos közéleti tárgyban, főleg a nemzeti önállóságot érintő ügyekben. Éles szemű újságíróként rövid időn belül rájött, hogy Debrecenben és környékén a Függetlenségi Párt társadalmi bázisa az átmeneti szavazatvesztés és megingás ellenére széles, a helyi közgondolkodást, bizonyos mértékig még a kormánypárthoz közel állókat is áthatja a nemzeti függetlenség mítosza, a párt elsődleges támaszát képező cívis polgárok (gazdálkodók, iparosok, a kollégiumi tanárok egy része, egyes értelmiségi és hivatalnoki csoportok stb.), sőt a szabadelvűekre szavazók némely köreiben Kossuth Lajos nimbusza töretlen.36 Miután Gáspár Imre ifjú korától lelkes Kossuth-hívő,37 nem véletlen, hogy április 14-én a trónfosztás harmincnegyedik évfordulóját már ő köszöntötte a Debreczen első oldalán, s e cikkében nagy tisztelettel és magasztaló jelzőkkel írt a „nagy ember” sorsdöntő szerepéről, híres nagytemplomi beszédéről: „lángolóbb szókat még nem hallatott emberi ajak, [...] mélyebben a szabadságot nem szerette emberi szív.” S hitet tett amellett, hogy majdan „Kossuth eszméi megvalósulnak, melyet a zsarnokság hiába feszített keresztre, hiába akart megölni, az élt, él és élni fog örökké.”38 Ezt követően, több mint hat esztendős szerkesztői munkássága során az ellenzéki orgánum hasábjain csak a névvel, illetve azonosítható álnévvel, névjellel ellátott, Kossuth Lajosról szóló közleményeinek (vezércikkeinek, tárcáinak, karcolatainak, glosszáinak stb.) száma meghaladja az egy tucatot, ezeken kívül négy, a turini remetét köszöntő verset publikált, s minden bizonnyal ő szö- vegezte a Kossuthra vonatkozó helyi híranyag egy részét is. Ezekről az írásokról a szakirodalom mindeddig nem vett tudomást - monográ- fusa sem -, s a visszaemlékező újságírók sem említik azokat. A Debreczen energikusan szorgalmazta, hogy a Kossuth Lajos nyolcvanadik születésnapjára jókora késéssel küldött törvényhatósági bizottsági üdvözletre 1883. május 15-én kelt, már említett válaszlevelet a polgármesteri hivatal mielőbb hozza nyilvánosságra,39 majd annak szövegét a kormánypárti Debreczeni Ellenőr-rel egy időben, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 185 36 Vö. Irinyi K. i.m. 293., 319. és 267. 37 Sziklay L. i.m. 122.; Simor A. i.m. 91. 38 (r.e.): 1849 april 14. = Debreczen, 1883. ápr. 14. 1. 39 Debreczen, 1883. jún. 26. 1., jún. 27. 2., jún. 28. 2,,jún. 30. 2., júl. 3. 3., júl. 9. 2.