A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben
142 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai... gyökből hímzett karpereceken D. V. D. I. A. K. L. B. betűket a kivégzett tábornokok Pöltenberg, Vécsey stb. neveinek kezdőbetűit emlékül viselik és hogy pénzbeli segedelmet gyűjtenek színleg a menekültek számára, valódilag pedig forradalmi célokra, Londonban létező 127 alap bővítésere.» A hatalom saját hivatali szerveinek működésével sem volt megelégedve. Az ausztriai nemzeti bank igazgatója a magyarországi pénzügyi igazgatósághoz intézett levelében aggodalmas hangon fejtegeti, hogy „némely magyarországi bírói hatóságok részéről a bankjegyhamisítási ügyek vizsgálatánál, nem azon elővigyázattal és eréllyel tétetik eljárás, mint melyet a tárgy fontossága megkívánna.” A továbbiakban kéri, hogy mind a megyei törvényszékeket, mind pedig az annak területén létező járásbíróságokat a legszigorúbban ellenőrizze.127 128 129 130 Uray Bálint kerületi főtörvényszéki elnök levelet intéz Sombory Imre megyei törvényszéki elnökhöz. Ebben azt írja, hogy: „...a katonai bíróságok előtt tárgyalt bűnügyi vizsgálati esetek számosabbjai igen huzamos időig, a miatt nem végeztethetnek be, mivel a polgári bíróságok a katonai bíróságok megkereső levelének elintézésében többnyire botrányos lassúsággal és hanyagsággal járnak el, amennyiben azoknak csak igen későn és ismételt sürgetésekre, s akkor sem kimerítőleg, 129 csak igen felületesen felelnek meg.” A bécsi kormányzat a forradalom kirobbanásában vétkesnek tekintette a protestáns egyházakat. Betiltották az egyházi gyűlések többségét, amelyeket mégis engedélyeztek, azokra királyi biztost kellett meghívni. Érvénytelenítették a forradalom idején hozott intézkedéseket. A Bach-rendszer 1850-ben megkísérelte az egész birodalom összes protestáns egyházát közös vezetés alá kényszerítő egyházalkotmány kiadását, ám a magyarországi protestánsok váratlan ellenál130 lása ezt megakadályozta. A forradalom utáni liberális csoportok kezdetben főként az elnémított közlemény nyilvános fórumainak újjáteremtésével kísérleteztek. A történeti témák feldolgozása kezdett általánossá válni a szép- irodalomban. Mindebben volt bizonyos összefogó erő és egyfajta nemzeti színezetű közhangulatot teremtett. A szabadságharc nagyon 127 HBML. IV.B. 409/1. l.cs. X-l/1850., 1850. május 28. 128HBML. IV.B. 156/a. 3.k. 1731/1851., 1851. július 14. 129 U.o. 156/b. 5.d„ 1854/69., 1854. márc. 21. 130 Debrecen története 3.k....i.m. 12., Csohánv János: Révész Imre a polgárosodásért az önkényuralom idején. In.: Forradalom után - kiegyezés előtt...i.m. 392. _________
