A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben
kórház előzményei az 1831. évi kolerajárványhoz kötődtek. Újabb híradás szólt 1833-ban a „Polgári kórháznál levő hiányosságokról”, végül 1842-ben épült fel az új kórház 40 ággyal. Katonai kórházak is működtek a városban, 1849. augusztus végén 10 orosz kórház is volt itt. Az orosz kivonulás után a betegek még jó ideig itt maradtak. A helyi kórházban betegeskedő utolsó orosz katona 1850. július 25-én halt meg. Debrecenben 1779-ben elkészült a római katolikus szegényápolda is, mely századunkban is működött. A szociális intézkedésekkel kapcsolatban azt is meg kell említenünk, hogy 1853-ban szigorú császári parancs tiltotta el a koldulást, s még ugyanebben az évben ugyanezt foganatosította a katonai rendőrség az utcánként való koldulás esetén.35 Az is említésre méltó tény, hogy a 19. század közepére kialakulóban volt a modern szakorvosi kollégiumok és foglalkozások rendszere. Magyarországon Wachtel Dávid orvosügyi tanácsos 1850. július elején megindította a Zeitschrift für Natur - und Heilkunde in Ungarn című orvosi szaklapot. Az első években a lap elejére a Bach- korszak orvosegészségügyi rendeletéi kerültek. Helytartótanácsi rendelet mondta ki, hogy „Magyar Országban csak azon egyéneknek adatik engedély sebészeti ipar gyakorlására és műhely (officina) nyithatá- sára, kik igazolni képesek magokat egy ezen országra nézve érvényes oklevél által a sebészeti praxis gyakorlata tekintetéből.” Akik nem rendelkeznek oklevéllel, azok „a közegészség állapotát nagymértékben veszélyeztetik.”36 Az önkényuralom néhány közigazgatási, gazdasági és szociális intézkedésére dolgozatunkban rá kellett mutatnunk - bár csak jelzésszerűen -, mert határozott meggyőződésünk, hogy egy korszak képe akkor közelíthető meg hitelesen, ha nemcsak árnyoldalait nézzük. Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 125 35 Major Zoltán László: Adatok Debrecen város szegényügyének kérdéséhez a reformkorban. In.: HBMLÉ. XVIII. (Szerk.: Gazdag L), Db. 1991. 66, 69, 75. Debrecen története 3.k...i.m. 11., Herpav Gábor: A debreceni ref. Ispotály története., Debrecen, 1929. 94, 124. 36 Vekerdi László: A kórház története., In.U.ő.: Kalandozás a tudományok történetében., Bp. 1969. 448., Batári Gyula: Orvosi viták a hazai egészségügyi szaksajtóban 1850-1867. között. In.: Forradalom után - kiegyezés előtt...i.m. 518-519., HBML.IV.B, 409/i, l.cs. VIII. 36., 1852, július 7. _____________________________