A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben
126 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai... Bujdosók, ítéletek, körözések A szakirodalom, a memoárok tömkelegé, a regényirodalom és a költészet rendkívül színes képet rajzolt erről a korszakról. Szinte mitikus hősként jelentek meg a bujdosó honvédek, legendák szövődtek a menekülő szabadságharcosok alakja köré, az alföldi betyár pedig egy nép tiszteletétől övezett hőssé vált. Kempen báró, a csendőrség főfelügyelője fáradhatatlan volt a rendvédelmi szervek kiépítésében. Napirenden voltak a békés lakosság igazoltatásai. A vásárba menő vagy napszámba igyekvő, úti okmányhoz nem szokott parasztot elnyűtt ruhája, éhenkórász külseje már önmagában is gyanússá tehette. Egy korabeli szemtanú, a miskolci Pfligler J. Ferenc így emlékezik egy 1852. évi pesti útjuk alkalmával történt igazoltatásra: „Útközben többször megállítottak a cirkáló zsandárok, megnézték német nyelven kiállított passzusainkat, vizsgálták a személyleírást, majd tovább bocsátottak.” „Házmotozásokat” tartottak a karhatalom segítségével. Nagy volt a hajsza az izgató sajtótermékek és a fegyverek után.37 Az ötvenes években a Bach-huszárok és zsandárok árgus szemekkel figyelték a társas összejöveteleket és az elhangzó muzsikaszót.38 39 A haditörvényszékek halálos ítéleteket is hoztak, így a pesti haditörvényszék áldozatai között ott találjuk Szacsvay Imrét, Nagyvárad első népképviselőjét, aki Világos után bujdosott, de elfogták, Pestre vitték és kivégezték. A bihari származású Kazinczy Lajos tábornokot az aradi haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 25-én végezték ki. A nagyváradi haditörvényszék 1850. január elején kezdte el működését, melynek során 8 halálos ítéletet hozott. A nagyváradi várban sokan voltak fogságban. A nevezetesebbek közül Teleki Blanka grófnőt, Czuczor Gergely papköltőt és Sillye Gábort, a hajdúkerület kor- mánybiztosát említjük meg. Beöthy Ödön főispán és erdélyi kormánybiztos - Bihar vármegye szülötte - Világos után egy ideig az országban bujdosott, majd 37 Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés.. .i.m. 44, 46. Pfligler J, Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései. 1840-1918. Szerk.: Dobrossv István.. Miskolc., 1996. 14. Halász Imre: A közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849- 1854., Levéltári Közlemények. 57. évf. 1986/1. 115. 38 Csobán Endre: Debrecen zenei múltjának vázlata. In.: Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye. (Szerk.: Csobán E.-Herpav G.) Db.., 1940. 306. 39 Bihar vármegye és Nagyvárad.. .i.m, 576. _________________________________
