A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Katona Csaba: Kaba nevének eredete
10 Katona Csaba: Kaba nevének eredete Árpád-korban a mindenkori trónörökös, a dux volt a parancsnoka a magyarokhoz csatlakozott, jelentős részben török ajkú segédnépeknek: „A hódolt illetve csatlakozott népek a trónörökös, illetve a soron következő hercegek kormányzata alá kerültek. Ez a Kazár Birodalomban is meglévő gyakorlat a magyar fejedelemségben is kimutatható. {...} A kabar törzsek szálláshelyét jó okkal kereshetjük a hercegek által kormányzott országrészeken.”13 Tekintve, hogy Szabolcs területe a dukátushoz tartozott, logikusnak tűnik a feltevés, hogy ezen a területen nagyobb számban éltek csatlakozott segédnépek. Németh Pétert idézve: „Borsova és Szabolcs - mint dukátusi vármegyék - részét képezték a kabar szállásterületeknek.”14 15 Figyelembe véve a középkori Szabolcs déli részén, a későbbi Hajdúság északi részén fekvő települések számos török eredetű helynevét, ez az állítás e helyt nem szorul további részeitekbe menő igazolásra. Ugyancsak bizonyos az is, hogy - igaz, döntően az általunk vizsgált területtől északra - Szabolcs megye területén jelentő besenyő népesség is élt, amit ugyancsak messzemenően igazolnak az olyan helynevek, mint Bessenyőd, Bezdéd, Ohat, Szovát, Kótaj, Tomaj, Kemecse, Gelse stb. Minderre már Kondra Kabos felhívta a figyelmet a műit század végén.13 Vagyis bizonyos, hogy a mai Kaba környékén jelentős török eredetű népesség élt már a honfoglalás idején, amely vélhetően újabb erősítést nyert a besenyők betelepülése által. A szakirodalom a név eredetéről Mindezek után fontos áttekinteni, hogy miként vélekednek a Kaba szóról, mint névről a források és a szakirodalom? A kaba szó megtalálható a Besztercei szójegyzékben: cabus, kaba, kába,16 illetve a 13 Győrffy György: A kabar kérdés. In: Uő.: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. 91-92. 14 Németh Péter: A honfoglalástól az Árpádok kihalásáig. In: Szabolcs-Szatmár- Bereg megye monográfiája, I. Szerk.: Cservenyák László, Németh Péter. Nyíregyháza, 1993. 158-159. 15 Kondra Kabos: Szabolcs vármegye alakulása. In: Értekezések a történelmi tudományok tárgyköréből. Szerk.: Pesty Frigyes. Budapest, 1886. 10. 16 Besztercei szójegyzék. Közreadja: Finály Henrik. Budapest, 1892. 1178. sz.
