A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar vármegye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század első felében
gett a levéltárba adatnak.113 Az 1840-es évektől kezdve találhatók meg azok a kimutatások, amelyeket a levéltáros rendszerint az alispánnak, esetenként a főispánnak nyújtott be. Ezután a vezető tisztségviselők állásfoglalásaikhoz igyekeznek megkeresni a történeti előzményeket, amelyeket számukra a levéltáros keresett ki.114 A szabadságharc bukása után a bécsi abszolutizmus a polgári állam és társadalom felülről való megteremtését hirdette meg.115 Az új rendszer új hivatalnokokat követelt, polgári szakembereket.116 Megindult az „aktakorszak” forrástermelése, melynek sajátosságai a 19. század második felének közigazgatás- és társadalomtörténet kutatóit érdekelték. A levéltár pedig, mint az állami gyakorlat számára fontos aktákat őrző intézmény, fokozatosan előtérbe került. A levéltárost, mint szakszerű hivatalnokot, a napi ügymenet gyakorlati igénye termelte ki, olyan szakemberként, aki az aktákat állandóan elérhetővé tudta tenni, ismerte az aktákat előállító intézmények történetét. Az osztrák abszolutizmus eladdig ismeretlen rendszert alakított ki. A rendőri ellenőrzés, a hivatalos kémek tevékenysége a legmagasabb rangú hivatalnokokra is kiterjedt. Jelentést készítettek még a belügyminiszterről és a bécsi érsekről is.118 A belügyminisztériumi, belügyi igazgatási iratanyag hatalmas mérvű gyarapodásnak indult. A feudális világ elmúlása új lehetőséget nyitott meg a történelem kutatók előtt. Lehullottak a levéltárak nehéz lakatjai, s a nemesi családok, már nem őrizték féltékenyen irataikat. A poros iratkötegeket új és lelkes fiatal csapat tanulmányozta, hogy megértsék a múlt eseményeit.119 A forráskiadásnak már reformkori előzményei is voltak. Fejér György 1822-ben jelentette meg Codex Diplomaticus Hungarie... c. kiadványsorozatát, melyet végül a 40. kötettel 1844-ben fejezett be. A hatalmas sorozat mindmáig a legnagyobb magyar oklevélgyűjtemény. Okvetlenül megemlítendő, hogy Fejér 1840-ben nagyváradi kanonok volt. Az 1850-es évek forrásközlései jelzik, hogy fejlődik a történetkutatás intézményrendszere is. A forráskritikai módsze72 Major Zoltán László: Adatok Bihar vármegye levéltárának... 113 HBML. IV. A. 1/a. 135.k. 53/1831., 1831. március 7. 114 A helytörténetírás ... I. i.m. 91. 115 Németh G. Béla: Forradalom után - kiegyezés előtt. Bp. 1988. 11. 116 Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849-1867. Bp. 1981. 64. 117 Glatz Ferenc: Történetírás korszakváltásban. Bp. 1990. 117, 158. 118 Somogyi É.: Abszolutizmus és kiegyezés ... i.m. 44. 119 R.Várkonvi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Bp. 1961. 44.
