A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar vármegye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század első felében

szerveknek az anyagában sok olyan előirat található, mely magának a szabadságharcnak adógazdálkodását világítja meg.74 75

Töredékes a községek levéltárban őrzött iratanyaga is. A községek feudáliskori iratanyaga különösen szegényes. Sok esetben csak néhány irattípus található, az is szűk időhatárokat fog át. Néhány nagyobb község irataiból maradt meg viszonylag nagyobb feudáliskori anyag, pl. Berekböszörmény, Kismarja és Derecske esetében. Derecske irataiban is vannak hiányosságok, főként az 1820-as évek eseményeit illetően. Az 1823. őszén Derecskén hetekig tartózkodó Széchenyi István szeptember 12-én ír a derecskéi tűzvészről, melynek a levéltári dokumentumokban nincs nyoma. Derecske ezidőből megmaradt levéltári irataiban nem található közvetlen utalás Széchenyire. A városgazda számadási lajstromában szerepel 1822-23-ból, hogy kenyeret adtak át a Hessen-Homburg ezrednek és bizonyos kiadások voltak a kvártélyozó katonaságra. A számadási lajstrom adatai közvetett utalásnak foghatók fel.76

A községek iratanyagainál maradva szomorú a feudális iratanyag képe. Álmosd községnek pl. nincs feudáliskori iratanyaga, a közigazgatási iratok kezdő éve 1849. Ártánd községnek szintén nincs feudáliskori anyaga, 1849-től találhatók adóügyi iratok, a többi állagok későbbi keletűek. Bagamér, Bakonszeg, Báránd, Berettyóújfalu, Berettyószentmárton minimális feudáliskori anyaggal rendelkezik. Biharkeresztes, Biharnagybajom, Bihartorda, Bojt és Csökmő feudális iratai nagyon csekély mennyiségűek. A felsoroltak mellett említhetjük még Hencidát, Kokadot, Körösszakáit, Körösszegapátit, Mezőpeterdet és Mezősast, ahol ugyanilyen lesújtó a kép. Elrettentő Magyarhomorog esete, ahol csak 1931-től vannak községi iratok.77

Gondatlan iratkezelési tevékenységről és szakszerűtlen iratselejtezési eljárásokról írtunk, a nagymérvű iratpusztulást is érzékeltettük röviden. Az országos és a helytörténeti jellegű szakirodalom is tud azonban olyan esetekről, amikor szándékos iratkiemelések történtek és

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 65

74 U.o. 10.

75 A helytörténetírás... I. i.m. 326-327.

76 Bénvei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona II. rész. HBMLÉ. XXIII. Radics Káhnán (Szerk.) Db., 1996. 105, 113-114.

77 A Magyar Állami Levéltárak Fondjegyzéke III. kötet. A Területi Levéltárak

Fondjegyzékei 3. rész. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 2. bővített és átdolgozott kia- dás. Debrecen, 1988. Gazdagjstván (Szerk.) 69, 70, 71, 73, 74.

___________________