A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar vármegye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század első felében
52 A vármegyék levéltárai Magyarországon a 16. században az alispánok és a nótáriusok személyes őrzésére és kezelésére voltak bízva. Ekkor azonban a vármegye írásbelisége még gyér, a megyei iratoknak - köztük a jegyzőkönyveknek - még nem volt rendszeres, biztonságos őrzőhelye, és emiatt rengeteg irat veszett el az egymást váltó alispánok és jegyzők kezén. A közgyűlési jegyzőkönyveket a jegyző őrizte a házánál és a közgyűlésre magával vitte.5 A 17. században a jegyző az alispántól átvette a jegyzőkönyvek és a megyei levéltár őrzését. Az ügymenet írásos emlékeinek egy részét a megye levelesládájában meg is őrizték. Levéltártörténetileg ez a század is jelentős, mert több törvény is intézkedett az ország iratainak őrzéséről. Az 1622. évi XXXI. te, és az 1681. évben hozott XXXVIII. te. rendelkezik a kormányzás során keletkezett iratok biztonságáról. Kiterjedt ez az intézkedés a nádori levéltárra is, megszüntetve azt a régi állapotot, hogy a nádor magánlevéltárában kezelt iratok halála után az örökösöknél maradva elkallódjanak. Már a 16-17. században találkozunk a lajstromozó (regestrator) elnevezéssel is, akinek a kamarai irattárban kimondottan az irattár gondozása a feladata. Ez az elnevezés már levéltárost jelent, akinek munkakörét a számvevőhivatal utasítása határozza meg. A 18. században már segédet (adiunctus) is rendelnek mellé.6 Nem véletlenül említettük a számvevőhivatal szerepét, hiszen a Szepesi Kamaránál a levéltári segédhivatal kötelességévé tették a számvevést már 1648 után. A levéltáros tehát számvevő és a központi pénztár ellenőre is volt.7 Bihar vármegye közgyűlése 1725-ben megállapította, hogy „az ügyiratok biztonságosabb elhelyezése céljából” megfelelő helyiség nem áll rendelkezésre, ezért azokat más helyre kell átszállítani. Ezért a vármegyei levéltári anyag egy részét 1726-ban László Pál nagyváradi Major Zoltán László: Adatok Bihar vármegye levéltárának... 5 Gazdag István: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár története. Debrecen, 1985. 21. 6 Degré Alajos: Megyei közgyűlések a XVI-XVII. századi török háborúk korában. In.: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Dr. Bónis György - Dr. Degré Alajos (Szerk.): Bp. 1971. 35-36, 51. Ember Győző: Az újkori magyar köz- igazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. 537, 541, 143. Ivanvos Lajos: A Magyarországi Református Egyház levéltárügye a reformációtól 1715-ig. Levéltári Szemle. XXII. évf. 1982/1. 155. 7 Szepesi Kamarai Levéltár és Kincstári szervek levéltárakba nem sorolt fondjai. repertórium. Levéltári leltárak 64. Magyar Országos Levéltár. Összeállította: FábiánnéKissErzsébet. Bp. 1975. 4L__________________________________________
