A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar vármegye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század első felében

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

51

Adatok Bihar vármegye levéltárának történetéhez és

tevékenységéhez a 19. század első felében

Major Zoltán László:

Bevezetés

Magyarországon a középkorban szervezik meg az első levéltárakat. Az írásbeliség bevezetése a 13. század folyamán egyre jobban elterjed a királyi udvarban és annak különböző hivatalaiban, a kancellárián és a bíróságokon. Megszervezik a királyi levéltárat, ahol később a királyi könyveket őrzik, amelyekbe a kancellárián készült okleveleket másolták. A levéltáros neve conservator volt.1 A 13-14. században Nyugat-Európában már a városi önkormányzatok is nagy számban alkalmaztak jogi ügyekben járatos írástudókat, nótáriusokat.2 Az általuk elkészített szerződések, oklevelek, kimutatások a város levéltárába kerültek. A 14. század óta Magyarországon is kialakult a nótáriusi intézmény. Ezzel megkezdődött a jogbiztosító okmányok, a birtokpolitikai iratok tudatos megőrzése.3

A 14. században már kibontakozóban voltak Nyugat- Európában a modern állam körvonalai, a hivatalos ügyek intézésére különböző szervek alakultak. Az állandó jellegű bíróságok, pénzügyi, kereskedelmi és birtokigazgatási szervek levéltáraikkal és irattáraikkal a lassan felduzzadó bürokrácia részeivé váltak.4

1 Magyarország levéltárai. Blazovich László- Müller Veronika (Szerk.): Bp. Szeged. 1996. 9. Málvusz Elemér: Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon. Bp. 1973. 11-19, 33.

2 Huszár Tibor: Fejezetek az értelmiség történetéből. Bp. 1977. 362.

3 A helytörténetírás levéltári forrásai I. 1848-ig. Komoróczv György (Szerk.) Debrecen, 1972. 26.

4 Lewisjvjmnjbrd: A város a történelemben. Bp. 1985. 331.

_____________