A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
cemás területén engedélyezett, vagy egyszerűen saját maguk által kiválasztott helyen épített magának a putrihoz hasonló kis lakást. a. / Ezek nagy részének szociális helyzete rosszabb az átlagostól. Nagyobb részük állandó munkaviszonyban nem áll, munkahelyüket gyakran változtatják, a nők nagyrésze munkát nem vállal. Táplálkozásuk rendszertelen, hiányos. Ruházatuk, tisztaságuk nem kielégítő. Rendetlen környezetben élnek. b. / Tizenhat család szociális helyzete a legrosszabb. Könnyebb alkalmi munkából, kéregetésből, segélyezésből élnek. Táplálkozásuk, ruházatuk hiányos. c. l Biztonságosabb szociális helyzetben vannak, akik a helyi vállalatoknál - Városgazdálkodási Vállalat, Faipari Vállalat, Gépjavító Vállalat, Asztalos KTSZ, Építőipari KTSZ - dolgoznak, magatartásukkal probléma nincs. Van olyan cigány munkavállaló is, aki évek óta dolgozik Debrecenben és Budapesten. Anyagi helyzetükkel probléma nincs, gyermekeiket iskoláztatják. Ezekben a csoportokban nincs benne azon cigányoknak a száma, akik mint népzenész, vagy ipari munkás, alkalmazott vagy értelmiségi, talán nem is vallják magukat cigánynak. Ők teljesen beilleszkedtek a társadalomba, köztiszteletben álló, megbecsült emberek. Ezekek a száma azonban kevés. A. telepről régen kiváltak, lakást építettek maguknak, viszonylag megfelelő körülmények között élnek. Gyermekeik rendszeresen járnak iskolába, elvégzik a 8. általános iskolát, utána érdeklődésüknek megfelelő szakmát választanak. A felnőtteknek ezen csoportja a népművelés számára is elérhető, hiszen a munkahelyen hat rájuk a társadalmi nevelés különböző formája. Ezek közegészségügyi szempontból problémát nem jelentenek.34- olvasható a cigányság helyzetének alakulásáról szóló 1972. évi jelentésből. A városi tanács az aktualitásoknak megfelelően foglalkozott a cigányság helyzetével, mint ahogyan azt az igazgatási, művelődésügyi, egészségügyi osztály iratai bizonyítják. Ezek az intézkedések sokat javítottak helyzetükön, megindult a beilleszkedés folyamata. A munkahely, a rendesebb lakás, a fokozott törődés és iskoláztatás éreztette hatását, s igen lassú fejlődésről beszélhetünk. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV________________________________45 34 HBML.HbFl. XXIII. 517. d. Cigánylakás I. 1965-1970.
