A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története

46

1990. után a piacgazdaság kiépülése azonban nem kedvezett ennek a rétegnek. A munkahelyeken a „kapun belüli munkanélküliség” felszámolásával megindult a munkaerő szelektálása., a képzetlen és kevésbé kvalifikált munkások elbocsátása. Sok cigánynak megszűnt a munkahelye és növelte a munkanélküliek táborát. Az amúgy sem nagy fizetést felváltotta a munkanélküli segély, majd a még kevesebb munkanélküli járulék, és ha nem alkalmazták őket az előírt 3 hónapra évenként, akkor azt is elveszítették, csak a családi pótlék, vagy a polgármesteri hivatalból kapott alkalmi segélyek mérsékelték a süllyedő életszínvonalat.

A munkanélküliség, a tétlenség, a nélkülözés okozta bajok szülték a kisebb-nagyobb bűncselekményeket. A számok azt mutatják, hogy az 1990 utáni években a cigányság által elkövetett garázdaság és erőszakos bűncselekmények száma is megnőtt. A munkaképes cigánylakosság munkanélkülisége 70 % körül van. Alkotmányos és demokratikus jogaik érvényesülésére létrejött ugyan a kisebbségi önkormányzatuk, de részükre elsősorban munkahely kellene, ami megélhetést biztosít, olyan munkaadó, aki tolerálná a cigányság másságát, avagy az évszázadokon át megtartott életmódját.

Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története

A város belterületén lévő cigánylakások

1923.

1. Hajdú Béla

Töviskes

utca

528. szám

3 fő

2. Zámbó Sándor

Sirály

и

821. "

2

3. Menyhárt Ferencz

ii

и

802. "

8

4. Farkas Béla

и

и

818. "

4

5. Zámbó Kálmán

Hajnal

и

755. "

2

6. Csíki Béla

Töviskes

и

750. "

3

7. Hajdú Béla

и

и

750. "

3

8. Zámbó Zsigmond

и

и

749. "

2

9. Muicska Elek

Bethlen

и

734. "

2

10. Ignáth Sándor

и

и

734. "

4

11. Seres Lajos

Bocskay

и

1002. "

4

12. Balogh Márton

Magyar

и

1459. "

3

13. Menyhárt Miklós

и

и

1433. "

4