A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története
44 Az épületek olcsóbb kivitelezése érdekében felhasználták a szanálások útján keletkezett építési anyagokat is. A beköltözésre váró cigányok a vályogvetést vállalták, melynek értékét később a lakbérből levonták. A termelőszövetkezetek építőbrigádjai, az építőipari szövetkezetek, kisiparosok közreműködtek az építkezésben, hogy véglegesen felszámolják a böszörményi putrikat, sőt a földmunkagéppel rendelkező üzemek a volt putrisor eltüntetését, a terület feltöltését is vállalták. A lakások 1966-ban és 1967-ben készültek el, ami egyben a beköltözés éve, valamint a több évszázados cigánytelep felszámolása. Eltűnt az a nem kívánatos látvány, ami addig a 35-ös főközlekedési úton haladónak magára vonta a figyelmét Hajdúböszörmény városánál. A város a telkeket körülkerítette, hogy az odaköltöző családok ott önálló életet élhessenek és környezetüket ne zavarják. 1970- ben a Hajdú-Bihar megyei KÖJÁL bejelentésre tett helyszíni ellenőrzése alapján megállapította, hogy a hajdúböszörményi telepített 5x6 lakásos cigány lakóépületek közegészségügyi szempontból kifogás alá esnek. A műszaki hibákon túl szembetűnő volt, hogy a kaput megrongálták, levették a. helyéről, a kerítés is javításra szorult. Az egész udvar hulladékkal és szeméttel szennyezett, a WC és környéke elhanyagolt, tisztán tartása nem megoldott. A továbbiakban javasolta az egészségügyi hatóságnak, hogy a rendőrhatóság igénybevételével rendszeresen ellenőrizzék az egészségügyi helyzetet, kezdetben hetenként, később a szükségnek megfelelően.32 1971- ben a közegészségügyi felügyelő jelentésében elismerte, hogy közegészségügyi, járványügyi szempontból hiba volt, hogy a négy sorház (ötödik a Polgári utcai felvonulási épület lett) átadásakor nem osztályozták az oda. Beköltöző lakosokat tisztasági szempontból, s úgy gondolták pedagógiai meggondolások alapján, hogy a magukat jobban elhanyagoló cigánycsaládok a rendesebb, tisztább, munkasze- retőbb cigány családokhoz igazodnak, illetve azok példáját követik. Ez sajnos nem történt meg.33 1971-ben a nyilvántartott cigányok száma 533 fő. Az öt db. hatlakásos sorházba beköltözött 206 fő. A többi 327 személy a Déli LuMónus Imre: A hajdúböszörményi cigányság története 32 HBML.HbFl. XXIII. 517. 117.d. Cigánylakás I. 1965-1970. 33 HBML.HbFl. XXIII. 513. 26.d. 9344/1972.sz.
