A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944)

A közgyűlésen a határozatot "közfelkiáltással egyhangúan" , névszerinti szavazással, vagy titkosan szavazólappal hozták meg. Az 1929:XXX. te. életbe léptetésével, a felállással történő szavazás háttérbe szorult és általánossá a titkos szavazás vált.

Névszerinti szavazást rendelték el a következő esetekben:

1. / Szabályrendelet alkotásánál.

2. / Törzsvagyon elidegenítésénél vagy vételénél.

3. / 50000 pengőt meghaladó kölcsön felvétele, haszonbérbe- és munka vállalatba adása esetén. A közgyűlés az ügyek nagy száma miatt a belügyminiszternek címzett feliratban az értékhatár 200000 pengőre emelését, 50000 pengőtől a kisgyűlés, alatta pedig a polgármester hatáskörébe utalását indítványozta.

4. / 20-nál több bizottsági tag kérhette a névszerinti szavazást.38

A közgyűlés titkosan szavazott a kisgyűlés, a bizottságok tagjainak és a polgármesteri hivatal tisztviselőinek a választásánál. Érdekességként és jellemző példaként érdemes idézni a kisgyűlés tagjainak 1930. évi választását, amikor a közgyűlés szavazategyenlőségnél - a törvényi előírással összhangban - úgy döntött, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező törvényhatósági bizottsági tagot részesíti előnyben. Ilyenkor a közgyűlés működésének fontos kritériuma volt a kijelölő választmány megléte. 1930-ban az összeférhetetlenségi bizottságot azért nem tudták megválasztani, mert a kijelölő választmány néhány tagja hiányzott.

A korábbiakhoz képest változást hozott a tisztviselői állások pályázati úton történő betöltése és szakképesítéshez kötése. Ez utóbbi esetben különösen a közigazgatás rendezéséről szóló 1933: XVI. te. tartalmazott szigorú megkötéseket. 1935-ben például a helyettes polgármesteri állásra pályázók közül kettőt azért nem jelöltek, mert a törvényi előírásnak nem feleltek meg. A kijelölő választmány több pályázó esetén sorrendet állapított meg. A közgyűlés határozata ellen 15 napon belül a közigazgatási bírósághoz lehetett fellebbezni. Voltak természetesen kivételes esetek is, így például 1934-ben és 1939-ben a közgyűlés titkos szavazással úgy határozott, hogy a pályázati kiírás

340 Olveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete...

38 U. o. 48-51/1932. sz„ 93.; u. o. 335/1929. sz„ 601.; u. o. 338/1942. sz„ 981.; u. o. 117/1930. sz„ 238.; u. o. 61/1936. sz„ 113.; HBML IV.B. 1403/b. 33., 12/1944. sz.