A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944)

mellőzésével meghívás útján tölti be a világítási vállalat igazgatói, illetve később a vezérigazgatói állást.39

Titkos szavazás útján döntöttek a tisztviselők fegyelmi ügyeiben is, hiszen a közgyűlés a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által első fokon hozott határozat ellen fellebbezhetett, azaz például a vagyoni felelősség és kártérítési kötelezettség megállapítása céljából a bírósághoz fordulhatott.

A szavazásnál általánossá vált az a korábban kevésbé alkalmazott, de máshol már jól bevált gyakorlat, hogy a szükségnek megfelelően akár kettőnél több szavazatszedő küldöttség is működjön. 1929 végén a kisgyülés rendes és póttagjainak a választása például négy szavazatszedő küldöttség előtt történt.

A közigazgatási bíróság a szavazólapok helytelen használata miatt számtalan esetben érvénytelennek minősítette a választásokat. Egy közgyűlési tagválasztásnál a bíróság azt kifogásolta, hogy a jelöltek neve mellett a "rendes tagok" és "póttag" megjelölést alkalmazták. A későbbiekben a 379/1937. bkgy. sz. alatti szavazást tekintették mintának, ahol meghatározták a szavazólap formai jegyeit, a szavazó bizottsági tag és a szavazatszedő bizottság elnökének a teendőit.

Az 1929. évi XXX. te. lehetővé tette, hogy a közgyűlés közérdekből, vagy késedelemből származó anyagi kár elkerülése végett olyan határozatot hozzon, amelyben kimondja az azonnali végrehajtást a kormányhatósági jóváhagyás előtt. Vagy például 1937-ben, amikor a közgyűlés elhatározta a vágóhídi hütőház előterének export hütőhelyi- séggé alakítását, a határozatot az ügy sürgősségére való tekintettel a fellebbezések bevárása nélkül terjesztették fel kormányhatósági jóváhagyásra.

A törvényhatósági bizottság közgyűlésének utolsó fázisa a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése, kihirdetése és a tárgysorozatnak 15 napra történő kifüggesztése volt. Ez alatt az ügyiratokat a városháza kiadóhivatalában lehetett megtekinteni.40

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 34 ]

39 Közgyűlési jegyzőkönyv i.m. 505/1930. sz., 790.; u. o. 648/1930. sz. 1061.; Magyar Törvénytár. 1933. évi törvénycikkek. 136-137.; Közgyűlési jegyzőkönyv id. m. 612/1935. sz., 1344.; u. o. 141/1937. sz., 398.; u. o. 501/1934. sz., 1142.; u. o. 136/1939. sz., 361.

40 Közgyűlési jegyzőkönyv id. m. 741/1929 sz., 1157.; u. 0.545/1931. sz., 928.; u. o. 379/1937. sz., 1011-1013.; u. o. 239/1937. sz„ 648-649.; u. o. 498/1929. sz., 801.