A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944)

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

339

Továbbra is megmaradt az a rend, hogy a főispán távolléte esetén a bizottságok és tisztviselők választásánál a helyettesítő tisztviselő a belügyminisztertől kapott engedély alapján gyakorolhatta a kijelölő választmány elnöki teendőit.

A törvényhatósági bizottság a polgármesteri hivatal vezetőtisztviselőit "életfogytiglan" - határozatlan időre - választotta, kivétel ez alól a polgármester, akit tíz évre bíztak meg e tisztség viselésével. Egyetlen 1944. június 26-án történt esemény képez ez alól kivételt, amikor Csóka Lászlót a belügyminiszter nevezte ki polgármesterré.36

A törvényhatósági bizottság határozatait a közgyűlésen hozta meg. Az ügyrendről szóló szabályrendelet az 1929: XXX. te. alapján készült el. Az egyik legszembetűnőbb változás a korábbiakhoz képest, hogy a rendes ülések számát háromra csökkentették le. Valójában a kisgyülés megválasztása, a közigazgatási bizottság és a polgármester hatósági jogkörének bővítése tehermentesítette a bizottság munkáját.

A rendkívüli közgyűlés összehívását nemcsak a főispán-elnök, de a képviselők is kezdeményezhették ötvennél több, nem tisztviselői bizottsági tag aláírásával ellátott kérvény útján.

A korábbi közgyűlésekhez képest változás történt abban is, hogy az ügyrendi szabályzat szigorúan leszabályozta az ügyek tárgyalásának sorrendjét. így például első helyen szerepelt a polgármester jelentése, míg a közgyűlés végén tárgyalták az önálló indítványokat és az interpellációkat. Napirend változtatási indítványt a főispán, de a képviselők is tehettek, melynek jóváhagyása a törvényhatósági bizottság jogkörébe tartozott. Előfordult olyan eset is, hogy az indítványozó visszavonta kérelmét, ilyenkor érdemi tárgyalás nélkül levették a napirendről.

A póttárgysorozatot a közgyűlés előtt szétosztották a képviselők között, sőt a közgyűlésen fel is olvasták.

Gyakorlat volt a napirend előtti felszólalás is, ez azonban nem lehetett határozathozatal tárgya. Az elnök az érdemi döntésnél szavazásra elsősorban a kisgyülés javaslatát, illetve az ahhoz közelálló módosításokat bocsátotta.37

36 U.o. 737/1929. sz., 1144-1145.; u.o. 387/1930. sz., 629.; u.o. 188/1941. sz., 430- 431.; HBML IV.B.1403/b. 33., 130/1944. sz.

37 Közgyűlési jegyzőkönyv id. m. 738/1929. sz., 1145-1149.; u.o. 91/1932. sz., 153.;

u.o. 234/1933. sz., 478.; u.o. 498/1935. sz., 1113.; u.o. 270/1933. sz., 540.; u. o. 543/1931. sz., 924.; u.o. 277/1933. sz., 550.

____________________________________