A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944)
338 A törvényhatóság érdekeinek védelmére az 1886: XXI. te. szerint felírási jogot is gyakorolhatott, sőt panaszával végső esetben a m. kir. közigazgatási bírósághoz is fordulhatott. A debreceni törvényhatósági bizottság 1931-ben, feliratban tiltakozott az állam és az önkormányzatok személyi kiadásait csökkentő 5000-1931. M. E. számú kormányrendeletben foglaltak ellen, mert a fizetések csökkentésének mértékét előírva sértette a törvényhatóság autonómiáját.33 A közgyűlés még ebben az évben feliratot intézett a kormányhoz és az ország- gyűléshez a túlzott centralizáció ellen, amely a határozat szerint a bürokratizmust erősíti, és ez által hátráltatja az ügyek gyors elintézését. A közgyűlés 1932-ben az 1907: LX. te.-ben biztosított panasz jogával fordult a közigazgatási bírósághoz, miután a kereskedelemügyi miniszter kétszer is megvétózta a törvényhatóság határozatát a kötelező halottasházi ravatalozás ügyében, mert álláspontja szerint a döntés korlátozza a temetkezési vállalatok üzletkörét.34 A kormányzó a főispánokat 1937-től kezdődően átlagosan kétévente váltogatta. A háborús időszak előtt Hadházy Zsigmond kilenc esztendeig, majd 1932-től Vay László öt évig töltötte be ezt a méltóságot. A főispán elsődlegesen a törvényesség felügyeletét látta el úgyis, mint a közgyűlés elnöke, úgyis, mint meghatározó személyiség a törvényhatóság vezető tisztségviselőinek a kiválasztásában, és másodsorban a város érdekeinek képviselője. A főispán a kijelölő választmányba három, a kisgyűlésbe hat rendes- és hat póttagot jelölt ki, de az ő hatáskörébe tartozott a tiszteletbeli városi tisztviselők kinevezési joga is. Egy 1934-ben a közgyűlésen elhangzott interpellációra adott helyettes-polgármesteri válaszból is kiderül, hogy a főispán nem pályázat útján gyakorolta a kinevezési jogát, ez egyszerűen kialakult joggyakorlat volt.35 A belügyminiszter módosítással 1930-ban hagyta jóvá a közgyűlés elnökére vonatkozó szabályrendeletet, amely akadályoztatása esetén az elnöki teendők ellátását sorrendben és a jelenléttől függően a polgármesterre, a polgármester-helyettesre, vagy a főjegyzőre, végső esetben a szolgálati rend szerint következő tanácsnokokra bízta rá. Ol veti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete... 33 Közgyűlési jegyzőkönyv46/1932. bkgy.sz., 86.; u.o. 52/1940. bkgy.sz., 159.; u.o. 305/1931. bkgy.sz., 546-549. 34 Közgyűlési jegyzőkönyv id. m. 338/1931. sz., 602-604.; u.o. 290/1932. sz., 516- 520. 35 U.o, 98/1932. sz., 170.; u.o. 2/1937. sz., 3.; u.o. 343/1934, sz„ 857-858. ________
