A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944)
A Debrecenben 1872. július 22-én megalakult törvényhatósági bizottság a helyi önkormányzat vezető testületéként közel egy évszázadon keresztül irányította a város életét. Az önkormányzat hatáskörét a törvényhatóságokról szóló 1870. évi XLII. és az 1886. évi XXI. törvénycikkek szabályozták.2 A városi önkormányzat az 1872., 1887., 1896., 1912. és 1926. évi szervezeti szabályrendeleteiben a törvényi előírásokat a helyi viszonyok mérlegelésével fogalmazta meg. A városi szabályrendeletet a m. kir. belügyminiszter jóváhagyó záradékkal véglegesítette. A törvényhatósági bizottság a jogerős szabályzatának megfelelően önkormányzati, részben államigazgatási, részben közérdekű országos feladatokat látott el, továbbá a városi tanács döntései közül hatáskörébe utalt ügyekben másod fokon járt el. A négy területre kiterjedő hatáskör közül az önkormányzati a legmarkánsabb és legjellemzőbb. A bizottság néhány fontosabb tevékenységi köre: a tisztikar és az állandó bizottságok megalakítása; a városi költségvetés, zárszámadás jóváhagyása; a közigazgatási bizottság, a számonkérőszék, a polgármesteri, a tiszti főügyészi jelentések tudomásulvétele; a törzsvagyon vétel általi bővítése, elidegenítése és hasznosítása; a helyi adózás, a hitelfelvétel; a városszabályozás és közművek létesítése; a polgárság soraiba és a község kötelékeibe történő felvétel. A törvények és szabályrendeletek a törvényhatósági bizottság hatáskörén kívül a testület szervezeti felépítését és működési mechanizmusát is meghatározták. Ez a szervezeti struktúra a vagyonos polgári rétegre épített és elsődlegesen annak érdekeit képviselte. Az 1919. évi Tanácsköztársaságot leszámítva egészen 1944-ig a virilizmus elve alapján szerveződött a törvényhatósági bizottság. A virilizmus a legtöbb állami egyenes adót fizetők, a legvagyonosabb polgárok hatalmi intézményének szervező elve, amely kiterjedt a választójogi és az államigazgatási rendszer egészére. A törvényi rendelkezések ugyanis meghatározott értékű vagyonhoz és jövedelemhez kötötték a választói jogosultságot. A törvényhatósági bizottságban pedig a legtöbb adót fizetők bizottsági csoportja a legjobban szerve320 Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete... 2 Magyar Törvénytár. 1869-1871. évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp., 1896. 211-221.; u.ö. 1884-1886. évi törvénycikkek. Bp., 1897. 367-404. ________
