A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944)

zeit. Éppen ezért hatalmi túlsúlya erőteljesebben érvényesült a vá­lasztott képviselők körével szemben. A városi szabályrendelet 186 főben és fele-fele arányban hatá­rozta meg a legtöbb adót fizető viriliseknek és a választott képviselők­nek a létszámát. Ez a kör egészült ki a városi tanács legfőbb tisztvise­lőivel. A törvényhatósági bizottság évente jóváhagyta a virilisek név­jegyzékét, és üresedés esetén felhatalmazta a városi tanács élén álló polgármestert a következő póttag azonnali behívásával. A virilis kép­viselői csoport utánpótlása tehát folyamatosan biztosított volt. A vá­lasztott képviselők fele viszont háromévente kilépett és helyüket álta­lános választással töltötték be. Ennél a bizottsági csoportnál nem vol­tak póttagok, üresedés esetén időszaki választást kellett elrendelni. A választási eljárással történő pótlás lényegesen nehézkesebb volt, mint a virilisek esetében a póttag egyszerű behívása. Súlyosbította a hely­zetet, hogy a Tanácsköztársaságot követő válságos helyzet miatt a törvényes rendelkezések Debrecenben 1927-ig nem tették lehetővé az általános választásokat. 1926-ra például 65 főre csökkent a választott bizottsági tagok száma.3 A vizsgált időszakban tehát a virilis bizottsági tagok csoportja személyi összetételét és létszámát tekintve is erősebb volt, mint a vá­lasztott képviselői csoport. A törvényhatósági bizottság tagjait választó polgárok névjegy­zéke azonos volt az országgyűlési képviselők választói jegyzékével. A lajstromba bejegyzett szavazóknak az összlakossághoz viszonyított aránya a 10 % körül mozgott, ami ismerve a választójogi törvényeket, valóban a jómódú polgárok körét jelentette. Miután a szavazásra jogo­sultak közül lehetett választani, a képviselők is ebből a körből kerültek ki. Ily módon válik teljessé annak bizonyítása, hogy a törvényhatósági bizottság a virilizmus intézménye. A szakírók nem véletlenül alkal­mazzák a "nyersvirilizmus" kifejezést. Az aránytalan képviselet nemcsak a városi lakosság társadalmi összetétele terén, de a lakott területek nagyságát illetően is érvénye­sült. 1927-ig a debreceni polgárok hat választói kerületben szavaztak annak ellenére, hogy a múlt század hetvenes éveihez viszonyítva Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 321 3 Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az 1926. évről. 660/1926. sz., 923-925. /A városi tanács a jegyzőkönyveket 1916-tól nyomtatásban adta ki. Továbbiakban: Közgyűlési jegyzőkönyv,/ _________________

Next

/
Thumbnails
Contents