A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944)
zeit. Éppen ezért hatalmi túlsúlya erőteljesebben érvényesült a választott képviselők körével szemben. A városi szabályrendelet 186 főben és fele-fele arányban határozta meg a legtöbb adót fizető viriliseknek és a választott képviselőknek a létszámát. Ez a kör egészült ki a városi tanács legfőbb tisztviselőivel. A törvényhatósági bizottság évente jóváhagyta a virilisek névjegyzékét, és üresedés esetén felhatalmazta a városi tanács élén álló polgármestert a következő póttag azonnali behívásával. A virilis képviselői csoport utánpótlása tehát folyamatosan biztosított volt. A választott képviselők fele viszont háromévente kilépett és helyüket általános választással töltötték be. Ennél a bizottsági csoportnál nem voltak póttagok, üresedés esetén időszaki választást kellett elrendelni. A választási eljárással történő pótlás lényegesen nehézkesebb volt, mint a virilisek esetében a póttag egyszerű behívása. Súlyosbította a helyzetet, hogy a Tanácsköztársaságot követő válságos helyzet miatt a törvényes rendelkezések Debrecenben 1927-ig nem tették lehetővé az általános választásokat. 1926-ra például 65 főre csökkent a választott bizottsági tagok száma.3 A vizsgált időszakban tehát a virilis bizottsági tagok csoportja személyi összetételét és létszámát tekintve is erősebb volt, mint a választott képviselői csoport. A törvényhatósági bizottság tagjait választó polgárok névjegyzéke azonos volt az országgyűlési képviselők választói jegyzékével. A lajstromba bejegyzett szavazóknak az összlakossághoz viszonyított aránya a 10 % körül mozgott, ami ismerve a választójogi törvényeket, valóban a jómódú polgárok körét jelentette. Miután a szavazásra jogosultak közül lehetett választani, a képviselők is ebből a körből kerültek ki. Ily módon válik teljessé annak bizonyítása, hogy a törvényhatósági bizottság a virilizmus intézménye. A szakírók nem véletlenül alkalmazzák a "nyersvirilizmus" kifejezést. Az aránytalan képviselet nemcsak a városi lakosság társadalmi összetétele terén, de a lakott területek nagyságát illetően is érvényesült. 1927-ig a debreceni polgárok hat választói kerületben szavaztak annak ellenére, hogy a múlt század hetvenes éveihez viszonyítva Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 321 3 Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az 1926. évről. 660/1926. sz., 923-925. /A városi tanács a jegyzőkönyveket 1916-tól nyomtatásban adta ki. Továbbiakban: Közgyűlési jegyzőkönyv,/ _________________
