A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Antal Tamás: Egy huszadik századi magyar polgár Sesztina-Nagybákay Jenő

sárral olyan sikert aratott, milyet még magyar város, az egy fővárost kivéve, nem könyvelhetett el soha... ”47

Egy későbbi TIKÁV-val kapcsolatban pedig ezt olvashatjuk: „Ma Sesztina Jenő Debreczen legnépszerűbb embere, akire az egész vas szakma büszke lehet... A TIKAV teljes sikert aratott... nélküle ez a vásár távolról sem lehetett volna az... Sok-sok munkáját, idejét, segítő befolyását, amellyel ezt a vásárt gondozta, felmérni szinte lehetetlen. ”48

(A második TIKÁV-ot egyébként 1935. június 6-án, a harmadikat 1936. augusztus 29-én, a negyediket 1938 szeptemberében nyitották meg.)

Az OMKE kongresszusokon is aktívan szerepelt: а П. kongresszuson (1933. április) a tiszapolgári híd megépítését sürgette, a harmadikon pedig ő elnökölt Sándor Pál elnök távollétében (1934. augusztus közepe), a negyediken üdvözölte az ország egyik legrégebben fennálló kereskedelmi társulatát, a Szombathelyi Kereskedő Társulatot 50 éves évfordulója alkalmából (1935. július vége).

1935-ben Sesztina Jenő nagy lépésre szánta el magát: látva, hogy az utódállamokban milyen fontossággal bír az elnyomó, nacionalizmusba hajló politikával szemben a magyar név megőrzése, úgy döntött, magyarságának és hazaszeretetének még erősebb kifejezése érdekében szlovák eredetű nevét magyarosíttatja (miként már jeleztük, valójában ő mindig horvát eredetűnek vélte a Sesztina szót). így vette fel a Nagybákay nevet, de mivel tisztában volt azzal, hogy őt ezentúl is mindenki megszokásból Sesztinának fogja szólítani, ezért kérte a Belügyminisztériumot, hogy kettős vezetéknevet használhasson. Ettől kezdve lett Sesztina-Nagybákav Jenő a hivatalos neve49.

Az 1935. évi IV. te. (Az erdőről és a természetvédelemről) elfogadása után köszönetét mondott a Felsőházban az országgyűlésnek mint felsőházi tag és egyszersmind a Tiszántúli Természetvédelmi és Madárvédő Egyesület 600 tagja nevében a polgári kori második erdőtörvény elfogadásáért, amely jelentősége többek között abban áll, hogy elsőként szabályozta hazánkban az erdőbirtokossági társulatokat.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 305

47 Debreczen. XI. évf. 1928. 129. sz. június. 21.

48 Magyar Vas és Gépújság. 1936. augusztus. 30.; Tiszántúli Ipar és Kereskedelem. XII. évf. 1936. szeptember. 20.

49 HBmL IV.B. 1410/g 4.k. és főleg Nagybákay (Rickl) Antal: i.m. IV. 191. p.

______