A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Antal Tamás: Egy huszadik századi magyar polgár Sesztina-Nagybákay Jenő
306 Emellett javasolta a Felső-Tisza vidékének idegenforgalmát javítandó, kis motoros hajók beszerzését, melyről szerinte a Magyar Folyami és Tengerhajózási Rt-nek kellett gondoskodni50 51. Mivel Csanak Margittal kötött házasságából gyermek nem született, Sesztina-Nagybákay Jenő unokaöccsét és egyben cégtársát, Rickl Antalt 1936. április 4-én fiává fogadta, s egyben a Nagybákay nevet számára és utódainak is érvényesíttette, illetőleg szándékában állt a magyar nemesi címet is átíratni számukra (ez utóbbit azonban király nem lévén jogilag nem lehetett kivitelezni, mivel a kormányzó az 1920:1 te. értelmében nemesi címet nem adományozhatott). 1936-ban meghalt Sándor Pál, az OMKE addigi elnöke. 1936. május 10-én Sesztina-Nagybákay Jenőt választották utódjául a XXXII. évi rendes közgyűlésen. Nagy megtiszteltetésként érte ez, annál is inkább, mivel az elnöki posztot előtte nem pesti kereskedő még soha sem kapta meg. A vélemény egyhangú volt: „Mi, vaskereskedők, most a magunk vezérét tisztelhetjük Sesztina Jenőben!” A Tiszántúli Ipar és Kereskedelem így köszöntötte a hírt: „... Nem csak mélységes és igaz öröm, de méltó és jogos büszkeség is tölthet el, hogy a Tiszántúl adhatta az új vezérét a magyar kereskedelemnek. ”5J Ekkor jutott el Sesztina-Nagybákay Jenő pályafutása csúcsára: elnöke volt a Debreceni Ipar és Kereskedelmi Kamarának, az ország összes kamarái küldötteként tagja volt magyar felsőháznak, s most elnöke lett az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek, ezenkívül díszelnöke volt a Magyar Vaskereskedők és Vasiparosok Országos Egyesületének, a Debreceni Kereskedő Társulatnak és számos más vidéki kereskedő és iparos egyesületnek. A felsőházban 1936. április 1-jén mondott beszédében a kisipar lemaradásának, színvonala redukálásának veszélyére hívta fel a figyelmet az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek tárgyalásáról szóló törvényjavaslat vitája során. Szerinte a te. legfontosabb három célja a szakképzettség, a színvonal és az erkölcsi érték emelése lehet. Javasolta továbbá az 1934. évi osztrák ipartörvény novellájának rendelkezései mintájára a legalacsonyabb árakat, illetve a minimálbért határozzák meg, továbbá erőteljes, német-osztrák mintájú fellépést szorgalAntal Tamás: Egy huszadik századi magyar polgár... so A Magyar Országgyűlés Felsőházának Jegyzőkönyvei. 1935. 76-77. p. 51 Magyar Vaskereskedő. XXXVI. évf. 1936. 18. sz. május 3., Tiszántúli Ipar és Kereskedelem. XII. évf. 1936. május 17.________________________________________
