A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Antal Tamás: Egy huszadik századi magyar polgár Sesztina-Nagybákay Jenő
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 287 Egy huszadik századi magyar polgár Sesztina-Nagybákay Jenő Antal Tamás Nagybákay Antal Zelmosnak barátsággal Történeti áttekintés Az 1867-ben megkötött kiegyezés értelmében Ausztria lemondott a centralizációs törekvésekről, és a birodalmat egy kétközpontú, dualista állammá alakították át, mely értelmében Magyarország önálló, szuverén kormányzatot, polgári államigazgatást kapott1. Ezek a körülmények egy sajátos, a nyugat-európai mintától számos jellegében eltérő gazdasági fejlődést biztosítottak Magyarország számára (ún. szemi-periférikus fejlődési forma).2 Debrecen városát tekintve további eltéréseket találunk. Igaz, hogy a XIX. század végén és a XX. század elején kibontakozó konjunktúra idején az ipari forradalom felülkerekedésének lehettünk tanúi2 itt is, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk az Alföld peremén fekvő város cívis múltját sem. Ugyanis az alapvetően agrárszektorú városba csupán lassan érkezett meg az ipari-gazdasági take off, s a polgári kor első felében még a mezőgazdasági szektor primátusa dominált. Azonban a változás jelei a századforduló után már megmutatkoztak, mivel a dualizmus alatt a debreceni társadalom is lassú átalakulásnak indult (hiszen az ipari forradalom és a tőkés fejlődés egyszerre eredményezte az egész nemzetgazdaság és társadalom átformálódását nem csupán Debrecenben, hanem idővel még az elszigeteltebb, 1 Berend T. Iván - Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. Budapest. 1972. ll.p. 2 Berend - Ránki: i.m. 62. p ___________________________________________________
