A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Antal Tamás: Egy huszadik századi magyar polgár Sesztina-Nagybákay Jenő

belső perifériákon is) : csökkent a mezőgazdasági népesség aránya, és nőtt az iparos-kereskedő népességé. Míg 1870-ben ez utóbbi 34,5%-ot tett ki a keresők arányában, addig 1910-re az érték 46,8%-ra emelkedett. Ugyanakkor az őstermelők aránya - az említett időköz alatt - 31,5%-ról 23,9%-ra módosult3 4.

Az iparban a kisipart és a születő nagyipart külön kell vizsgálnunk. Megállapítható, hogy Debrecenben is átértékelődött a kisipar szerepe fő funkcióját tekintve. A megfelelő nagyipari kapacitás hiánya miatt a korszak elején a legtöbb indusztriális szükségletet kielégítette, később viszont e funkcióját fokozatosan elveszítve szolgáltató és javító jellegűvé vált (a termelő funkciója csupán szubszidiárius maradt). Különösen jelentkezett ez azon iparágakban, ahol a nagyipari konkurencia hamar megjelent (pl. élelmezési és élvezeti ipar). Legkevésbé a bőr-, csont- és toliipart érintette5. A nagyipar - fejlődése következtében - átvette az ipari vertikum irányítását.

A gépi nagyipart Debrecenben a dualizmus korában elsősorban a következő iparágak jelentették: malomipar (a legjelentősebb az István gőzmalom - erről még később mutatunk be adatokat -, ill. további 6 db malom), cukor-, szalámiipar; gépgyártás (leginkább mezőgazda- sági gépgyártás, ill. kocsikészítés); légszeszgyártás, keményítőgyártás, enyvgyár; működött fonó és szövő ipar, mütéglagyár, s két nyomda is6.

Az 1890-es években érzékelhető volt a vas- és fémipar előretörése. Debrecenben ez idő tájt a következő nagyobb vaskereskedők működtek: Kovács Gyula, Nánássy Lajos, Tóth Gyula, Lichteinstein

288 Antal Tamás: Egy huszadik századi magyar polgár...

3 Mózes Mihály: Debrecen ipara a dualizmus korában, in: Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. Szerk.: Ránki György. Debrecen, 1978. 85. p. ill. Mózes Mihály: Az ipari forradalmak kora. Budapest. 1991. 8. p. vö. Berend T. Iván-Ránki György: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. Budapest. 1976. 34-38. p., valamint Mózes Mihály: A regionális modernizáció fogalma, in: Mózes Mihály: A kiegyezéstől Trianonig (Regionális gazdaság- történeti tanulmányok). Debrecen. 1998. 3-6. p.

4 Mózes Mihály: Debrecen... i.m. 85. p.; Tímár Lajos: Vidéki városlakók. Budapest. 1993. 81. p. vö. Balogh István: A cívisek világa. Budapest. 1973. 153. p. és Debrecen Története IV. (1919-1944). Főszerkesztő Ránki György. Debrecen. 1986. 93. p.

5 Mózes Mihály: i.m. 101-106. p.

6 Mózes Mihály: i.m. 114-119. p.

______________________________________________