A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben
kefét átvette a Vöröshadsereg részére. A megrendelés összegének ki- egyenlítéséről nincs adatunk.26 A kereskedők - az ország újjáépítésének időszakában - eleinte csak meszelőket és háztartási keféket igényeltek és vásároltak. Jellemző az üzemelés fokozatos emelkedésére, hogy 1944 novemberében 37 munkás, 1945 januárjában 50 munkás, 1945 júliusában 147, 1945 októberében 180 munkás dolgozott. Megalakult az üzemi bizottság is, amely a gyárat irányította. A vezetőség 1946 elejére kénytelen volt, az infláció miatt a természetbeni fizetésre áttérni, mert a pengő teljesen elértéktelenedett.27 Mire 1946 augusztusában megjelent az új pénz, a forint, a munkásszövetkezet már egy fillér nélkül állt és a gyárnak sem volt semmiféle értékesíthető árukészlete. így az 1945 júliusában már jelentkező régi tulajdonosnak, a Magyar Általános Hitelbanknak kénytelen volt engedni a kollektíva, s kimondta a munkásszövetkezet feloszlatását, bár előzőleg a Gazdasági Főtanács hitelt folyósított a szövetkezeti alapon működő vállalatnak.28 29 30 Az ismét részvénytársasági alapon működő üzem alaptőkéjét 96430 forintban állapították meg, amely 38 372 darab 2,50 forintos 9Q bemutatóra szóló részvényből állt. A bank első lépései egyikeként 40 munkást akart elbocsátani, ez ellen sikeresen tiltakoztak a dolgozók, s elérték, hogy csak 10 munkás elbocsátására került sor, de őket is rövidesen visszavették. A bank - a számára bizonytalan helyzet miatt - csak hosszú huza-vona után volt hajlandó bizonyos összeget a gyárra fordítani, ép- pen-csak a tárgyalóirodát állíttatta helyre. A háborús sérülések után ugyanis annyira rommá vált az üzem, hogy a termelés az egykori óvóhelyeknek használt bunkerekben folyt. Következésképpen a termelési feltételek rendkívül rosszak voltak, márcsak azért is, mert jórészt kézierővel történt, a gépek jelentős hányadban még 1947-ben is a romok alatt voltak.31 Ennek ellenére 1947 második felében megindult az export előbb Egyiptomba, majd Hollandiába.32 E két országot követően 26 HBML XI. Kefegyár - Igazgatósági iratok 7/3. 27 Néplap, 1946. augusztus 13. 28 OL Z Egyesült Kefegyárak Z 58. és 128., Néplap, 1946.aug.13. 29 HBML XI. Kefegyár - Igazgatósági iratok 7/1., 30 HBML XI. Igazgatósági iratok 7/1., Debrecen iparának 259. old. 31 Die Debrecener Dürsten Fabrik /debr./1-6. old. 32 Néplap, 147. aug. 10._______________________________________________________ Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 277
