A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben
275 magyar üzemek versenyképességének legfőbb elemét, az olcsó munkaerőt vették ki a gyárak kezéből. A debreceni üzem a jövőbeni megtakarítás érdekében 14 ezer pengőért újabb gépeket szerzett be, s így évégi mérlegében 10 ezer pengő veszteség következett be. Érdemes kiemelni; más debreceni üzemek ezidőben elsődlegesen épület beruházásokat hajtottak végre, addig a kefegyár erejét helyesen gépi felszerelésre fordította. Az 1939-ben megindult második világháború ellenmondásos helyzetbe sodorta a vállalatot több szempontból is. Először is elsődlegesen exportra termelt volna, s most az arcvonalak elvágták szokványos piacaitól. Már 1939-ben is termelt áruinak csupán egyharmadát (430 ezer pengő) tudta exportálni, míg kétharmadát (819 ezer pengő) a hazai piacon kellett értékesítenie.18 Az egymást követően megjelenő zsidótörvények pedig a vállalatvezetésben idéztek elő zavarokat. További probléma volt, amit a korabeli pénzügyi értékelések is megemlítenek, hogy a vállalat forgótőke hiánnyal küszködött.19 20 A Hitelbank ugyan 987 ezer pengős hitelkeretet nyitott a számára, a gyár alap- és különböző tartaléktőkéi pedig együttesen 922 ezer pengőre nőttek, ennek ellenére a forgótőke hiány fennállt. A második bécsi döntés után (1940), 1941. január 1-ével egyesült a debreceni üzem a nagyváradi "Fáik Ármin és Tsa Kefe- Celluloidárugyár Rt"-vel. A nagyváradi üzem minden vagyonával és terhével lépett be a társulásba, s a beolvadó társaság részvényeit megsemmisítették. Ez utóbbi üzemben 75-80 fő dolgozott és benne elsősorban háztartási keféket állítottak elő (pl. gyökérsúrolót), de készítettek Tip-Top típusú fogkeféket is, s ezeket Indiába és Törökországba szállították. Egyébként a debreceni üzem átadta a borotvaecset gyártását a váradiaknak, s e cikk előállításához való gépsor a párizsi békekötést követően (1947) is ottmaradt, de ottmaradt két fogkefe automata is.21 A háború alatt az elveszett külföldi piacok helyett erőteljesen jelentkezett mint vásárló Németország. A gyár majd egész termelése Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 18 Debrecen iparának 470. old. 19 OL Z 19 MNB 17. doboz 6.cs. 20 HBML XI. Kefegyári - Jogügyi iratok 7.1. 21 Tóth J.: T.m. 3. old.
