A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben
274 Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben A gyár a külföldi piacokon is igyekezett stabilizálni helyzetét. 1933-ban szerződést kötött a Romániában lévő nagyváradi Fáik Ármin és Tsa Rt testvér vállalattal az export lehetőséget 50-50 %-os megosztása alapján. Ami pedig a hitelbankhoz való kapcsolatát illeti a gyárnak; a pénzintézet az üzemet meghagyta a debreceni társtulajdonosok (Weisz Dávid és Fáik László) irányítása alatt, de a részvénytőke tulajdonában és a hitelkeret növelésével párhuzamosan egyre jobban a debreceni bankfiókja tisztviselőinek ellenőrzése alá vonta a vállalatot, ezenfelül a gyár eddigi önálló külföldi értékesítési hálózatát (ügynökeit) is beolvasztotta a Hitelbank egyéb vállalatai részére létrehozott határon kívüli képviseleti irodákba. Ezáltal csökkentve a kefegyár rezsijét. A gyár 1931-ig nyereséggel termelt, de a következő évben (1932-ben) több mint 100 ezer pengő lett a vesztesége (a kapacitás ekkor egyharmad részben volt kihasználva. A Magyar Általános Hitelbank újabb hitelnyújtása átsegítette a gyárat a csőd közeli helyzeten, s bár 1933-ban is még veszteséges volt, 1934-ben - eltérően más jelentős debreceni üzemektől -, már nyereséget tudott kimutatni (41,1 ezer pengőt), 1935-ben is aktív lett a gyár mérlege (30,6 ezer pengő). Ebben az eredményben nagy része volt az értékesítési kiadások csökkenésének (a külön ügynökhálózat felszámolásának. Kedvező volt az is - a többi helybeli üzemtől eltérően -, hogy az "Egyesült kefegyárak Rt"- be a válságot követő, az aszály miatt még mindig rossz forgalmú években már új gépeket szereztek be, amire más üzemek nem voltak képesek. Míg a válság alatt az "Egyesült Kefegyárak Rt" rendezni tudta piaclehetőségeit, sőt gyártmány fejlesztést és beruházást (gépek) is képes volt végrehajtani, így a normalizálódó gazdasági helyzet idejére a gyár olyan előnyökkel indult, hogy a nála kisebb, helybeli ve- télytársak közül még meglévő üzem, az "Alföldi Kefeüzem Rt" sem bírta a versenyt, s 1935-ben felszámolt. Különben ebben az évben történt meg a cég nevéből a "Fáik és Stern" családnevek törlése. 1936-1937-ben ennek ellenére, a feszültté váló nemzetközi helyzetben, romlott az eladási lehetőség. Már a hazai piacon is értékesítési nehézségek mutatkoztak, mert megjelent Magyarországon egy osztrák cég (Grüneberg), mint versenytárs. Ráadásul ugyanebben az időben kormányrendeletek láttak napvilágot hazánkban, amelyekben a dolgozók bérének emelését és egyéb szociális juttatásokat írtak elő, amely a
