A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben

jük konkurencia harcából végül is a Falk-féle üzem került ki győztesen. Szántó Győző, a Stern-féle üzem igazgatója 1926-ban meg halt, s ekkor családja 12 ezer Fáik részvényért (13 ezer maradt Falkék kezén) eladta, az üzemet a Szoboszlai úti gyárnak. Majd az akkor kapott részvényekből újabb és újabb tételeket adott át Falkéknak, akik egyébként 1926-tól "Egyesült Kefegyárak Rt Fáik és Stem" cégnév alatt működtették az üzemet 385 ezer pengő alaptőkével. A két gyár egyesülését

1927. március 26-i közgyűlésen nyilvánították ki.14

Érdemes megemlíteni; előzőleg, 1925-ben kísérlet történt több kisebb helybeli kefegyár létesítésére. így alapították meg az "Alföldi Kefeüzem Rt"-t a Csokonai utca 10. szám alatt 44 millió (inflációs) korona, majd 10 ezer pengős alaptőkével, a "Debreceni kefegyár Rt"-t létesítették a Híd utca 10. számnál, s a főképpen meszelőket előállító "Debreceni Kefegyár Kft"-t a Boldogkertben. Röviden megszűnt a tiszafüredi telephellyel működő, de vállalati központját Debrecenben fenntartó: "Magyar Fa- és Kefeipari Rt" is.15 Ezenfelül, az üzemek által ki nem használható kis piacokra 6-8-14 kefekötő mester is dolgozott a városban.16 Az 1926-ban frissen gépesített "Egyesült Kefegyárak Rt"-vel, másoldalról a műhelyekkel rendelkező mesterekkel ezek az újonnan létesült üzemek nem bírták a versenyt és 1-2 éven belül működésüket beszüntették, kivéve az "Alföldi Kefeüzem Rt"-t, amely a harmincas évek közepéig működött. Az országban gyári vetélytárs - egy ideig -, csak a szegedi "Winter Kefegyár" maradt, de az szűk választéka miatt hamar lemaradt a versenyben, így a debreceni üzem az ország legnagyobb kefegyárává nőtt, s ez a gyár képviselte a magyar kefeexport legnagyobb részét is. Kivált miután feltalálták a celluloid nyelű, kínai szőrt felhasználó "Tip-Top fogkefét", ami világmárka lett.17

Egyébként az üzem csak az ehhez a fogkeféhez szükséges alapanyagokat importálta, minden más anyagot maga állított elő, sőt szőrelőkészítő részlegét annyira fejlesztette, hogy innen és ő látta el az ország többi kefegyárát is. 1932 utánra, megúszva a világgazdasági vál14 HBML XI. 201., KIJ 1928. évre 167-168. old.

15 HBML IV.B. 1406/g 1544 és 1528

16 Debreceni Képes kalendárium 1910,1912.1913. évekre Debreceni Iparosok lajstroma 1928. és 1940. évre /szerk: Diczig/

17 Országos Levéltár /továbbiakban= OL/ Z 19. MNB 17. doboz, HBML XI Kefe- gyári iratok 201/22

272 Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben