A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

273

ságot fogkefegyártásban Magyarországon monopolhelyzetet élvezett. Ennek eredményeként exportjának 20 %-át a fogkefe és 80 %-át adta a további összes kefe-, ecset-, meszelő-féleség. A kivitel növelése érdekében saját ügynökhálózatot alakított ki.

Ezen fejlesztésekhez, méginkább az 1934-1935-ben végrehajtott gépparkcseréhez magas összegű tőkére volt szüksége az üzemvezetésnek. Ezt részben azáltal érte el, hogy a 386 ezer pengő tőkéből 168 ezer pengő értékűt eladott a Magyar Általános Hitelbanknak, majd megállapodással kötelezte magát; a jövőben szükséges nagy összegű hiteleket egyedül a Hitelbanktól veszi fel. Ezáltal a debreceni üzem egyre inkább a Hitelbank ellenőrzése és befolyása alá jutott. Igaz, erre a kényszerűség vitte rá a gyár vezetőségét, mert a helybeli Stern és a szegedi Winter nagy gyárak, valamint a debreceni kisebb üzemek legyőzése után a 30-as évek elejére konkurencia harcba került a század elején alapított, de a 20-as évekre naggyá fejlődött "Haras-féle Műszaki Kefe- és Ecsetüzem"-mel (Budapest), valamint a Monoron létrehozott "Kovács Ferenc-féle Kefegyár"-ral. Ekkor az "Egyesült Kefegyárak Rt"-t a csődtől csak a Hitelbank támogatása mentette meg. E támogatás ellenére a debreceni üzem a húszas években élvezett kiváló pozícióját már nem tudta visszaszerezni. Csak a második világháború idején kialakult konjunktúra idején szerezte vissza vezető szerepét.

Előzőleg - mint már említettük -, 1934-1935 során megtörtént egy újabb gépparkcsere, amely lehetővé tette, hogy az üzem csak 250- 300, jórészt olcsóbb, női munkást alkalmazzon. Az így átalakított üzem, mely fog-, ruha-, hajkefék gyártásával, ecset-féleségek, meszelő, műszaki-kefék előállításával foglalkozott - cikklistáján, a színkülönbségeket nem véve figyelembe 1932-ben 1600, 1937-ben 2800 különféle áru szerepelt.

Jellemző az üzemvezetésre ahogyan - az előzőekben közölt -, fogkefe monopóliumát kialakította. Első lépésként 1931 októberében szerződést kötött a Budapesten lévő "Aesculap Magyar Fogkefegyár- ral" és a "Budapesti Fogkefegyárral". E szerződés értelmében Budapesten közös eladási irodát létesítettek, s annak nyereségéből a debreceni üzem 49 %-kal, az Aesculap 34 %-kal, a KAFEKO 17 %-kal részesült. A következő év (1932) októberében a két pesti üzem leállította fogkefe termelését, s az ennek a cikknek az előállításához szükséges gépeit eladta az "Egyesült Kefegyárak Rt"-nek.

_____________________