A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Kefegyárak Debrecenben

gyárban, a Böszörményi úton január 3-án de. 1/2 11-kor a gőz szárítóban lévő fűtőtestben lerakodott anyagok meggyulladtak, mitől a szárítóban a faállványok, majd a szellőzőcsatornákon át a helyiség bádoggal borított deszkatetőzete is tüzet fogott. A tűz folytán veszélyeztetve lettek a gyár gép- és kazánháza, mely közvetlen az égő szárító mellett épült fel. A hütővízmedencéjéből szerelt kézifecskendő befagyott, azonban az oltás a nagy hó és szélvihar dacára a gőzfecskendő üzeme folytán fennakadást nem szenvedett." A kár 6 millió korona lett, ebből biztosítás révén 4 és fél millió korona megtérült.

A tűzeset leírásához, az előző jelentéshez a korabeli újságok közül a Debreceni Független Újság még hozzáteszi: a 8 fokos hidegben a kézifecskendő befagyott, s a gőzfecskendővel másfél órai munkába került, míg sikerült a tüzet eloltani és az egész gyár leégését megakadályozni. A tűzoltók egy része a gépházat mentette, míg másik része a szárítót oltotta. Sikerült is a tűznek az üzem többi részére való átterjedését megakadályozni, sőt a 20 x 6 méteres szárító tetőzetének egy részét is megmenteni.11 12

Bár évekkel később történt, de itt említjük meg, hogy 1927-ben veszedelmes tűzeset játszódott le a Falk-féle üzemben is. 1927. december 3-án délelőtt 11 óra után jelentették: Az Egyesült Kefegyárak Rt (volt Falk-féle üzem) Szoboszlai úti telepén tűz van. Két autófecskendő és lófogatú tolólétra vonult ki az esethez. A tűz a gyártelepen különálló, földszintes celluloid feldolgozójában tört ki, ezért a tolólétrát visszaküldték a laktanyába. Gázálarc segítségével hatoltak be az épületbe és gondoskodtak a más termekbe vezető vasajtók becsukásá- ról, hogy megakadályozzák a tűz átterjedését a szomszédos termekbe. Az egység a kiérkezés után negyedórával a gyártelep hűtővízmedencéjéből nyert vízzel eloltotta a tüzet. A kárt a Trieszti Biztosító mintegy 12 906 pengőben állapította meg. Emberáldozat nem volt. A gyár művezetője több elválasztó vasajtót önmaga bezárt, miközben kisebb égési sérüléseket és alacsonyfokú füstmérgezést szenvedett, de ezzel a tettével a kárt jelentősen mérsékelte.13

A tűzesetek azért is súlyosan hatottak a két gyárra, mert azok - mint már említettük -, addig is forgótőke hiánnyal küszködtek. Kette Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 271

11 Tűzoltóság évkönyve 1924-re /Szerk.: Roncsik Jenő, Debr.,1925/

12 Debrecen Független Újság, 1924. jan. 4.

13 Tűzoltóság évkönyve 1927-re /Szerk.: Roncsik Jenő, Debr. 1928./20.old,