A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén

maga birtok részét tetszése szerint vassal is munkálhassa és használhassa.

5- ör: tizenhat évek elmúltával pedig, ha újabb szerződés létre nem jöhetne a két Város között és ha az elkülönített használatot továbbra is megtartani nem akaró fél a másik felet ez iránt fél évvel előre törvényesen és illető bíróság által megintette (figyelmeztette - ТВ), az egész tér föld az eddig fenn álló közös használati állapotjára tettleg vissza fog esni, mit ha akár mellyik fél is akadályozni akarna, a közös legeltetést kívánó fél, a közös használati birtokba törvényes és illetö bíróság által rövid utón visszahelyheztessék, s minden költségei megtéríttessenek.

6- or: Hogy ha pedig a fél évre előre kötelezett törvényes,megintés meg nem történik azon esetben az elkülönített használat 6 évre továbbra is a kötött feltételek mellett folytattatni fog.

7- er: A kötelezett évek alatt mind két félnek kútakat, és más gazdasági épületeket a maga részén tétetni szabad lészen, azomban a mellyik fél kötelezett elkülönített használatot tovább folytatni nem akarná, az a másik fél által tétetett, és általa fel nem szedetett, vagy el nem hordatott épületek becs árrát egyszer fizetendő 200 pengő forint értékig a másik félnek megtéríteni az okozandó költséggel együtt köteles lészen. Megjegyezvén, hogy az ekképen becs árr szerint kifizetendő épületeket, az a fél, melly azt kifizette onnan elhordathatja, külömben minden a közös használatú földön maradó épületek természet szerint köz használatra maradnak fenn.

8- or: Ezen térnek jelen fenn álló határai továbbra is fenn maradjanak és közösen rendesen megújítassanak.

Melly egyességnek állandó, s mind két szerződő Várost egyenlően kötelező voltára nézve kiadtuk jelen alá írásunkkal, s a két fél Város pecsétjével két egyenlő párban megerősített szerződési levelünket.

Debreczenben, 1850-ik év November 25-én. Sz. K. Debrecen Városa Tanácsa és Közönsége, Sz. H. Szoboszló Város Tanácsa és Közönsége. Kiadta Böszörményi Károly Sz. K. Debrecen Városi jegyzője és Bálint György jegyző. PH”

Szoboszló tehát elért mindent, amit 1846-ban akart. Abban - ügy gondoljuk - igazuk volt a szoboszlaiaknak, hogy a területükből, évek hosszú során át, apránként, a debreceniek csendben elHajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 223