A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén

222

a határdombok feküsznek, az útnak kihagyandó két két öl mind Sz. H. Szoboszló Város Birtoka felől, mind pedig Sz. K. Debreczen Város birtoka felől a határdomb gyűrűjétől számítandó.

3-or: Hogy ezen az l-ő pontban kijelölt vonalon vezető és a 2- k pontban körül írt utat Sz. K. Debreczen Város lakosai, kiknek főleg használatára szolgál az, még czélirányosabban használhassák, Sz. H. Szoboszló Város kötelezi magát, hogy a Méltóságos Gróf Gyulai család birtokában lévő hegyesi puszta és a H. Szoboszló birtoka között az úgy nevezett Kun Pál halmától, a már l-ő pontban említett Czitra halomig vezető útnak a maga földjéből két ölnyi szélességű földet minden per nélkül kihágy, és ád, itt is megjegyeztetvén, hogy a határdomboknál a határdomb gyűrűjétől számítódik a két öl.

Ugyan ezen egyezkedés alkalmával az elől megnevezett két város abban egyezett meg, hogy

Azon térföld, melly eddig Sz. K. Debreczen Város és H. Szoboszló Város által legelőül közösen használtatott, s melly kezdődik a Hegyes halomnál, s megy az Elepi határdombok vonalán, egészen a Vajda halomtól Dél Keletre a Kösü parton eső határdombig, ezen határdombtól kezdve pedig a Kösü természetes folyása veszi körül, a többi részét egészen a már megnevezett Hegyes halomig, melly Kösü medrének közepe jeleli ki a határ vonalt Sz. K. Debreczen Város és H. Szoboszló Város között két egyenlő részre osztassék meg, következő feltételek alatt:

1- ör: Az egész tér felmérettessék

2- or: A felmért föld mennyiségéből az Angyalházi pusztára vezető út a most fenn álló határdombok mentében a határdombok közepe pontjaitól kezdve az árkoláson kívül tiz öl szélességbe kihasítassék.

3- or: Az ekképen fenn maradt föld mennyiség a két város által két egyenlő részre kihasítva a helyszínén történendő sorshúzás által határoztassék meg, hogy mellyik városnak, melyik rész jusson.

4- er: Az ekképen két felé hasított és egy közös költséggel készítendő közös árokkal elkülönítve megosztott térnek 1850. év September 29-k napjától számítandó 16, az az tizen hat évig az az 1866-ik év September 19-dik napjáig kirekesztő (kizárólagos -ТВ) és szabad rendelkezése alatti elkülönözött birtokában légyen, mind Sz. K. Debreczen, mind H. Szoboszló Város, úgy hogy, mind két fél a

D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája...