A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén
201 A szoboszlóiak is alaposan felkészültek a helyszíni tárgyalásra. Jelen volt a városi ügyész, aki a debreceniek beadványára a helyszínen replikázott. Az ellenkeresetet arra építették a szoboszlóiak, hogy a szabolcsiak által képviselt visszahelyeztek) bíróság nem jogosult a bíráskodásra, mert e határbeli kérdés két különböző törvényhatóság - Szabolcs vármegye és a Hajdú kerület - között robbant ki, ilyen esetben pedig egyik fél sem bíráskodhat, mert mindkettő érdekelt a vitás kérdés ilyen vagy olyan eldöntésében. Sokkal inkább jogosult a vita megoldására - az 1618. évi 71. tv., valamint az 1635. évi 19. tv. és az 1802. évi 23. tv. értelmében - a Nádor által kinevezendő bíróság. De ha ezt kétségbe is vonnák egyesek, akkor sem jogos a visszahelyező bíróság felállítása, mert „más eljárást rendelnek a határbeli kérdésekre nézve, mást ismét a visszahelyheztetésire nézve” a hazai törvények. S ebben az esetben - írják a szoboszlaiak - már nem elegendő az egy évnyi háborítatlan bírtok, mert a határokra nézve nincs elévülés. Az eredeti határút megállapítása szükséges, és nem az itt-ott kijárt út visszaállítása. Tehát - a szoboszlóiak álláspontja szerint - „nem a visszahelyheztetésnek van helye, hanem határcsinálásnak.” Mondhatnak a tanúk amit akarnak, a határdombok közti egyenes lehet az egyetlen lehetséges követendő irány az utat illetően. A szoboszlói álláspont szerint tehát határkérdéstől van szó és nem a birtokba való visszahelyezésről. Ebben a beadványban sem lelhető fel az elbirtoklásra történő utalás. A felperes Debrecen város jelenlévő képviselői azon nyomban megválaszolták a szoboszlói beadványt. Visszautasították azt az álláspontot, hogy nem visszahelyezésről, hanem határkérdésről van szó. Válaszukban kifejtették, hogy „felperes semmi határfeletti kérdést nem támasztott, határfeletti kérdést Bíróság által elítéltetni .. sem keresetlevelében nem kért, sem most nem kér, hanem azon megháborított birtokába kívánja magát .... visszahelyeztetni.” De nem igaz az az állítása sem az alperesnek - mondták a debreceniek -, hogy két törvényhatóság között állna fenn a vita, hiszen ha Debrecen nem vitatja a határkérdést - már pedig, érthető okokból nem vitatta! -, akkor a visz- szahelyezési ügyben jogosult eljárni a Szabolcs megyei törvényhatóság. Kizáró ok a szabolcsi törvényhatóság közreműködésére csak akkor lenne, ha Szabolcs megye a Hajdú Kerülettől követelne (vagy fordítva), de ebben az esetben két városi hatóság áll szemben egymással. A térképen bemutatott két határdomb közötti egyenes vonalnak megHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV
