A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - D. Tóth Béla: Hajdúszoboszló és Debrecen határvitája a 19. század közepén

195 nére ismét kimentünk és az ide elő állított Tanukat Szolgabíró T. Nagy István és Esküdt Molnár Gedeon Urak által ki ki hallgattatván: a tett vallomást ide zárjuk.”10 A tanuk meghallgatása július 27-én, a helyszínen, Elepen tör­tént. A vizsgálatot Nagy István, Szabolcs Vármegye szolgabírája és Mihály Áron, Szabolcs Vármegye esküdtje végezték. Az alábbi négy kérdésre vártak a beidézett 19 tanútól feleletet: 1. „Esméri-é a Tanú Sz. Kir. Debreczen városa Elepi pusztáját, különösen pedig ismeri-é a kérdéses Elepi pusztának azon déli részét, mellyen folyó Év és hó 7-ik napján H. Szoboszló városa erőszakosko­dást követett el?” 2. „Sz. Kir. Debreczen városa a kérdéses határ-útig bírta s használta -é mindenkor a nevezett Elepi pusztát, különösen pedig a nevezett Elepi pusztának azon részét, mellyen H. Szoboszló városa f. év Július hó 7-k napján erőszakoskodást követett el; a most írt napot megelőző egy évben, Sz. Kir. Debreczen városa békésen és háborítat­lanul bírta és Használta-é?” 3. „Micsoda megesmértető jeleket tud a Tanú nevezni és ki­mutatni, a mellyek azt bizonyítják és igazolják, hogy a H. Szoboszló városa által erőszakosan lepusztított Elepi részt, a közelebb múlt év­ben is Sz. Kir. Debreczen városa, békésen és háborítatlanul bírta és használta?” 4. „Mit tud a Tanú azon erőszakoskodásról, mellyet H. Szoboszló városa Sz. Kir. Debreczen városának Elepi pusztája déli részén f. hó 7-k napján elkövetett? -mondja meg a Tanú az eiőszakos- kodók számát és nevezze meg azokat név szerint.” A kérdések egy része (az 1. és 4. kérdés) sugalmazta a feleletet is. Erőszakoskodást követtek el? Erre könnyebb azt felelni, hogy igen, mint végig gondolva a történteket, esetleg arra a következtetésre jutni hogy nem. A tanúk vallomását csak összesítve ismertetjük. Valamennyi tanú már több éve jól ismerte az elepi pusztát. Eskü alatt vallva meg­erősítették, hogy a puszta déli részét, ahol a termény levágása történt „a Czitra halomtól nevezetesen a Hegyes halom felé, a Szoboszlai határtól egy út választja el”, s hogy ez az út állandóan azon a helyen Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 10 Az idézett jelentés a MOL.- D. 80. 24. csomóban található. Az említett tanúvallomások 2 év múlva a SzSzBmL iratai között kerültek elő. ______

Next

/
Thumbnails
Contents