A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története

tették harctérre vonulásuk során.43 Az Alföldi Hírlap november 8-án megindította a Tábori levél rovatát, amelyben egy-egy nemzetőr levél formájában írta meg egy-egy ütközet lefolyását, adott hírt a harctéri istentiszteletekről, a hősi cselekedetekről. A szerkesztőség amelynek minden tagja részt vett a harcokban becsülettel teljesítette, ígéretét, hűen tájékoztatta az itthoniakat. Az erdélyi harcokban részt vett a november 20-án útra kelt 7. és 9. gyalogos század és a városi tüzérség félütege. Két nap múlva követte őket a nemzetőrség 1. lovas századának 230 katonája Csapó János - volt városparancsnok - parancsnoksága alatt. A harctérre indulódat Szoboszlai Pap István református püspök búcsúztatta.44 A városi tanács nemzetőrséget irányító munkájáról nyújt értékes információt Detrik Miklós képviselőtestületi tag, aki december 8-án Somlyón keltezett levelében beszámolt a debreceni honvédelmi bizottmánynak a két debreceni gyalogos és egy lovas nemzetőr század mozgásáról, helyzetéről és arról, hogy a három századot gr. Mikes Kelemen ezredes alá rendelték. Mivel várható, hogy a főparancsnokság átmenetileg Somlyóra érkezik, ezért Detrik Miklós a város megbízásából és nevében a következő kéréseket terjesztette december 7-én az ideiglenes főparancsnok elé:

1. Csapó János debreceni fő százados vehessen részt a hadi tanácskozásokon: Indokai „...miután Debreczen Város a hon védelmére annyi áldozatot tett, s ide is egy tekintélyes sereget küldött.”

2. „A Debreczeni három századoknak a Város utasításánál fogva is mennyibe eszközölhető lenne, együtt kelletvén maradni, s együtt működni a három ágyúval...”

3. „...a két gyalogos század mielőtt ütközetbe vitetnék fegyverbe együtt gyakoroltassék, kellőleg bétaníttassék, és e célból alkalmas Vezérrel látassék el.”

4. „A szükséges pénz, és munitiók-iránt rendelkezés tétessék.”45

A fentiekből kiderül, hogy a város nyomatékos kívánságait a katonai parancsnokságnak figyelembe kellett vennie, ha az nem jelen178 Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története

43 A debreceni nemzetőrök gyalog, szekérrel és hajóval jutottak el a kijelölt helyekre. A közbe eső állomásokon - pl. Berettyóújfaluban, Váradon barátságtalan fogadtatásban részesültek, a kért szekér mennyiség nem állt rendelkezésre. Alföldi Hírlap 1848. október 22.

44 Uo. 1848. november 19. 20. 22. A szerkesztő figyelmeztette a tanácsot, hogy a nemzetőrökkel ne csak sebész menjen, hanem gyógyszer csomagot is vigyenek.

45 Detrik Miklós kiküldött képviselő jelentése négy oldal. HBML. IV. B. 1102/b. 1.