A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 179 tett hátrányos helyzetet a harc folyamán. Továbbá, hogy a debreceni nemzetőrök, bár rendszeresen gyakorlatoztak, kellő harctéri tapasztalattal még nem rendelkeztek és harcba vitelükhöz tapasztalt, parancsnokra volt szükség. Végül a harcba induló nemzetőröknek járó pénzt ki kellett fizetni és a szükséges muníciót rendelkezésre kellett bocsátani. Az Alföldi Hírlap 1848. december 27-i számában Balogh József a nemzetőrség szervezettségét, harckészültségének fokozását sürgette: „...mindenek előtt rendezzük s gyakoroljuk a nemzetőrséget, alkossunk fegyelmezett, mozgócsapatokat...”46 Indokolt volt a sürgetés, a téma ismételt felvetése, hiszen a nemzetőrség legnagyobb része - a debreceniek is - még 1849 elején is kiképzetlen, hiányos fegyverzetű volt. A nemzetőr századok elvonulása és hazatérése mindig nagy esemény volt a városban. December végén hazaérkezett Kézy László őrnagy parancsnoksága alatt az 1. lovas század, januárban az 1., a 11. gyalogos és a 2. lovas nemzetőr század Ábrahám őrnagy és Könyves Tóth Mihály vezetésével.47 1849 január elején az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözött. A város nemzetőr seregének szervezetében ez a fordulat nem hozott semmi változást.48 A tanács kérésére Kossuth Lajos január 7-én az aradi táborban lévő önkéntesekből és az újoncokból zászlóalj létesítésére adott parancsot. Január 19-én hazaérkezett a debreceni verespántlikás önkéntes nemzetőr zászlóalj. Jó hírek érkeztek az erdélyi harctérről is. A debreceni nemzetőr tüzérek helytálltak a besztercei csatában, a városba a debreceni nemzetőrök vonultak be először, elismerésre méltóan harcoltak Bukovinában „...mellynek fenyves bérczei közt dördült meg először a debreczeni 46 „Szabadságunknak fegyelmezett nemzetőrség egyedüli támasza.” Alföldi Hírlap 1848. december 27. 47 Uo. 1848. december 27. 31. 1849. január 5. 19. Kézy László őrnagy a debreceni ünnepélyes fogadáson bemutatta csapata kiváló nemzetőreit: Rózsa Kiss Bálintot, Csikós Ferencet és Tárcsái Istvánt 48 Csapó János levele Debrecen fővárossá válása kapcsán lehetséges változásokról tesz említést: „...a nemzetgyűlésnek és a kormánynak ide történt áttétele, de főleg a felénk mindinkább tornyosuló vészek fenyegetőzése folytán nemzetőrségünknek hon eszközlendő központosítása szükségeltetnék, hogy lovas és gyalogos nemzetőrségünk - s tüzérségünk Erdélyből mielőbbi hazabocsátása iránt a kellő rendelést tenné meg.” Uo. 1849. január 17.
