A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története

kedvelt lelkésze, Könyves Tóth Mihály; a sereg zászlóját pedig Lukács Dániel segédlelkész vitte.”

Aradról azonban fájdalmas hírek is érkeztek, a harcok során elesettek nevei.39 A kedvező hírek: a debreceni nemzetőrök a harc során 2 ágyút, 60 lovat zsákmányoltak, foglyul ejtettek 43 ellenséges katonát és megöltek 32 dzsidást. A délvidéki szolgálat mellett a debreceni nemzetőrök Erdélyben, a Királyhágón túli táborban állomásoztak.

Október 23-án a közgyűlésen felolvasásra került br. Vay Miklós királyhágóntúli kormánybiztos levele, amelyben nemzetőr századok sürgős indítását kérte Kolozsvárra. A kialakuló frontok élére kinevezett kormánybiztos a hadügyminisztérium döntése alapján bizonyos megyék nemzetőr állománya felett rendelkezhetett. Gond csak akkor volt, ha több front ugyanazokra a megyékre támaszkodhatott. Jelen esetben a debreceni közgyűlés br. Vay Miklós kormánybiztosnak azt válaszolta, hogy miután nemzetőrségének felfegyverzett része a délvidéken tartózkodik, így a kért nemzetőröket nem indíthatja el „...mihelyt az itthon maradottaknak fegyverök lesz, azonnal beindítjuk őket.”40 Az Alföldi Hírlap már augusztus 13-án felvetette, hogy. Debrecen városának létre kellene hozni saját tüzérségét „Mai világban uraim szurony és ágyú az argumentum - s ezekkel való bánni tudás a legszükségesebb tudomány! Meglátjuk: pihent képviselőink által fog e tüzérség helybeni felállítása iránt valami intézkedés tétetni.” Szeptemberben a minisztérium egy hatfontos ágyút és két ágyúcsövet utalt ki Debrecennek, melyeket Molnár Sámuel kereskedő és neje Somogyi Eszter felszereltettek. Október 30-án 12, többségében kollégiumi diák Pestre utazott, hogy kitanulja a tüzérség mesterségét.41 így lett Debrecen városának saját tüzérsége. Az Alföldi Hírlap október 25-i számában értesítette a harctérre vonulók hozzátartozóit, hogy rendszeresen tájékoztatni fogja őket a harctéri eseményekből, a debreceni nemzetőrök tartózkodási helyéről, egészségi állapotáról.42 Hírt kaptak a debreceniek arról is, hogy hozzátartozóikat milyen fogadtatásban részesíHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 177

39 Hősi halált haltak: Gazdag János, ifj. Szécsei Ferenc, Sz. Tóth Miklós, B. Tóth István, Prikl Ágoston, Ruhái József, Alföldi Hírlap 1848. október 22.

40 Alföldi Hírlap 1848. november 15.

41 Uo. 1848. október 8. november 1.

42 Az újság több ízben közölte az eltűntek, sebesültek és hősi halált haltak nevét. 1848. november 26.