A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története
175 tember 27-i számában megjelent Könyves Tóth Mihály református lelkész Debrecen népéhez című felhívása, amely harcra szólított „Hiszem, hogy a debreceni nemzetőrség, nem mint, a vadállatilag dühöngő rácz, de mint méltó boszúra elkeseredett erős vitéz, össze tudja, össze fogja rontani, taposni mindazokat, valakik nemzeti életének szíve felé gyilkos tőrt merészelnek emelni, irányozni... a mely órában nemzetőreink harctérre szólíttatnak... megyek én is... küzdők mint akármelyikőtök...”34 Szeptember 27-én Debrecen honvédelmi és köz- bátorsági bizottmánya a nemzetőrséget feleskette az alkotmányra. A debreceni önkéntes nemzetőrök zászlaja - a verespántlikások - köztük vannak a város értelmiségi ifjúságának legderekabbjai, sokan a tanulók közül, számosán az iparos ifjúságból szeptember 28-án elindultak az aradi táborba és részt vettek a vár körülzárásában. Parancsnokuk Zurics Ferenc őrnagy.35 A kialakult súlyos helyzetet csak tovább mélyítette Szatmár vármegye első alispánjának Poroszlai Frigyes polgármesterhez küldött figyelmeztetése: Bécsnek sikerült az „...oláh népséget is ellenünk felbőszíteni...” Javasolta a nemzetőrség gyorsított felfegyverzését és kiképzését. A hadügyminisztérium parancsára október elsején a teljes nemzetőrséget felsorakoztatták a Szabadság téren és felolvasták a miniszteri parancsot: egyetlen nemzetőr sem engedelmeskedhet gr. Lamberg altábornagynak, a Magyarországon állomásozó hadsereg fő- parancsnokának. Két nappal korábban, szeptember 28-án az altábornagyot Bécsben a nép felkoncolta.36 37 Debrecen közéletének alakításában egyre fontosabb szerepet játszó Alföldi Hírlap már augusztusban felhívta a város képviselőtestületének a figyelmét a helyi tüzérség felállítására, az október 4-i számában Szabolcs, Bihar, Kraszna, Zemplén, Ugocsa., Bereg, Békés vármegyék elöljáróságát „...hogy míg késő nn nem lesz lássák el magukat tüzérekkel, s ágyúkkal...” A kor körülHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV zetőr parancsnoknak minősítette. Máriássyt 1848. augusztus 27-én a miniszterelnök az aradi-tiszántúli tábor parancsnokának nevezte ki. Urbán A. i.m. 186. 216. 217. 34 Alföldi Hírlap 1848. szeptember 27. 35 Uo. 1848. szeptember 27. Szabó I. i.m. 20. Széli János naplója szerint szeptember 29-én indultak el Aradra és ott résztvettek a vár körül zárásában. DM. Adattár. A debreceniek augusztus óta készültek a táborba, a lovas alakulat szervezése önkéntes alapon csődöt mondott. 36 Alföldi Hírlap 1848. október 4. 37 Uo. 1848. október 4.
