A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története
174 16-án megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány. Debrecen város elöljárósága arra a hírre, hogy Jellasics átkelt a Dráván szeptember 18-i közgyűlésén honvédelmi és közbiztonsági bizottmányt állított fel a nemzetőrség szervezésére és a közbiztonság fenntartására. A bizottmány feladatként kapta „egy 1000 főből álló erős, egészséges egyénekből szerkeztendő mozgó nemzetőr csapat...” szervezésére. Az Alföldi Hírlap szerkesztője érzékelte, a lakosság körében történt változást és ennek hangot is adott a Debreceni napló rovatában „Több ízben megbalháztuk városunkat azon dermedt részvétlenség s lanyhaságért, melyei a honvédelem szent ügye iránt viseltetett. - S íme a napokban kisült: hogy népünk kebele, nem épen oly fogékonytalan a haza iránti lelkesedésre... két s három nap-már 300-nál többen sereglenék lobogó alá.” Igaz Debrecen ezzel még nem érte el az ország második városának kívánatos színvonalát, de „...legalább nem kell a föld alá bánunk égető szégyenünkben, az imádott haza iránti részvétlenségünkért.” Szeptember 18-án az önkéntes nemzetőr csapat felesküdött a zászlóra és megválasztotta tisztjeit. Az Alföldi Hírlap szeptember 19-én harcra hívja a város lakosságát „A függöny felvonult... s politikai drámánk elkezdődött... Jellasics határainkon indul önállásunk, függetlenségünk és szabadságunk ellen... Fel tehát minden becsületes polgára e hazának.”32 33 Szeptember közepétől Debrecen vezetőségének; amely a polgári átalakulás első intézménye a városban, a kormányzat döntése következtében kezébe kellett vennie a honvédelem helyi szervezését, a nemzetőrség felfegyverzését, a délvidéki és erdélyi frontokra vezénylést, később az újoncozást. A feladat nagyságát csak növelte, hogy a kormányzat hadseregszervező tevékenységében meglévő ellentmondások nehezen oldódtak, a hadi helyzet pedig az ősz folyamán fokozatosan romlott. Szeptember utolsó napjaiban nagyobb lendületet vett az önkéntesek jelentkezése, a minisztérium néhány városnak - köztük Debrecennek is - ágyút biztosított, igaz hozzá való tüzéreket nem küldött. Szeptember 25-én indulásra készen állt 800 gyalogos és 150 lovas о n nemzetőr, hogy elinduljon az aradi táborba. Az Alföldi Hírlap szepGazdag István: A Debreceni Nemzetőrség története 32 Uo. 1848. szeptember 19. 27. 33 Balogh István: A szabadságharc küzdelmes hónapjaiban. Debrecen története II. k. Szerk. Rácz István. 485. A szerző Máriássy János őrnagyot tévesen debreceni nem
