A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A függetlenség napja: 1849. április 14.
152 estére értekezletet is összehívtak.45 A balszárny még Kossuthnál is többet akart: a Radical Párt küldöttsége a zárt ülés után felkereste és megkérdezte, miért nem indítványozta a köztársaság kikiáltását is. A kormányfő elmagyarázta: külpolitikai megfontolások késztetik az óvatosságra, hiszen a nyugat-európai országok nem látnák szívesen a magyar köztársaságot, ezért az államforma rendezésével várni kell.46 Kossuth szándéka valószínűleg már április 12-én, csütörtökön este kiszivárgott.47 A pénteki kétszeri és hosszadalmas tanácskozás ténye szintén ismertté vált, sőt a radikálisok orgánuma, a Márczius Tizenötödike aznap délután megjelent száma már kifejezetten agitált a trónfosztás mellett és jelezte annak egészen közeli voltát: „Jelen az alkalom, hogy Európának tudtul adjuk, kik vagyunk mi. [...] Hangos szózatot, kísérve ágyúink dörgésétől kell kibocsátanunk.”48 Horváth Mihály arról írt, hogy az aznapi döntést már este közhírré tették.49 Egy-két visszaemlékező szerint állítólag Madarász László „rendőrminiszter” és hivatali apparátusa, továbbá néhány radikális elvbarátja személyesen is invitálta a debrecenieket a parlament szombati ülésére.50 Különösebb meggyőzésre azonban nem volt szükség. Debrecenben és környékén a Habsburg-ellenesség gyökerei igen régiek. Kossuth már december végén is azért döntött e város mellett, mert bízott e nép, a Tisza-vidék függetlenségi hagyományaiban, hazafiságában.51 S a következő hónapok történései igazolták előrelátását: a debreceni nép támasza volt a szabadságharcban, vállalta az anyagi terheket, rajongásig szerette és tisztelte a honvédelem vezérét.52 Most pedig azt remélBényei Miklós: A függetlenség napja: 1849. április 14 45 Hunfalvy P. i.m. 247-248.p. Vö. Varga Z. i.m. 450.p. 46 Irányi D. 236.p. (ő is tagja volt a delegációnak). Vö. Varga Z. i.m. 451.p.; Beér J.- Csizmadia A. i.m. 87.p. 47 Országgyűlési tudósítások. = Alföldi Hírlap, 1849. ápr. 17. 119.p. 48 Márczius Tizenötödike, 1849. ápr. 13. Utal rá VargaZ. i.m. 451.p. 49 Horváth M. i.m. 497.p. 50 Varga Z. i.m. 451.p. (Kovács Lajosra hivatkozik); Spira, 1959. 374.p.; Várady G. i.m. 224.p. Céloz rá Steier L. i.m. 203.p. 51 Lásd 1849. január 6-ai kiáltványa: A Nemzet Kormánya nevében! Debreczen város közönségéhez. = Alföldi Hírlap, 1849. jan. 7., KLÓM 14.köt. 47-48.p. Vö. Kónya József: Kossuth és Debrecen. = A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849 január-május. Debrecen, 1948. 477-480.p.; Daniss-Orosz, 1999. 21.p. 52 Kossuth Lajos felszólalása a képviselőház március 25-ei ülésén: Pap D. i.m. l.köt. 266.p.; Kossuth Lajos 1875. június 15-ei levele a debreceni függetlenségi párthoz. = Kossuth Lajos iratai. 9. köt. Bp., 1902. 36-37.p.; Beksics, 1883. 63-64., 67., 99., 126., 128.p. Vö. Kónya J. i.m. 483-492.p.; Révész I. i.m, 427.p.___________________
