A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A debreceni városi bíróság szervezete és működési rendje a XVIII. században
13 rólag vásárok idején - a rendészeti, kihágási ügyeken kívül - legfeljebb kisebb bűnügyekben és delicta privátában szóban (azaz sommásan) bíráskodhattak, számadásaikban még a bírságpénzek is csak elvétve maradtak fenn. 1777-ben pl. vásárbíró büntette meg fejenként 3 máriásra (azaz 51 krajcárra) az egymással „motskolódó” perecsütő asszonyokat.28 Általánosabb eljárás volt az, hogy a vásári bűnösöket a vásárbírák utasítására a városházára kísérték. Ott a sokadalmak idején is csak a megszokott gyakorisággal ülésező városi törvényszék ítélkezett felettük, mint ahogy azt a büntető törvényszéki jegyzőkönyvek vásári bűnözésre utaló számtalan bejegyzése is igazolja. 1749-ben pl. a Boldogasszony napi vásárkor szinte megszakítás nélkül, egymás után 14 vásári lopási ügyet tárgyalt a szenátus. A befogottak szinte mind idegenek voltak, férfiak, nők egyaránt, összesen 19-en, s a legkisebb értékű selyemszalagtól, keszkenőtől, az övön, süvegen, késeken, fejszén, tető nélküli rézfazékon, singnyi vasakon át a drágább kalmárportékákig terjedt a lopott tárgyak skálája.29 A szenátus az egyre szaporodó vásári tolvajlást megfékezendő, Keresi Miklós büntetésével elrettentő példát statuált: mindössze egyetlen süveg ellopásáért 30 pálcára ítélték, s nyakvasban állásra (a vásár közepén, a városháza előtti szégyenfánál), hogy „tanúllyanak mások is, kik felessen találtatnak lopásban illyen sokadalmak alkalmatosságával”.30 A debreceni bíróság működési rendjének történetében a XVIII. század középső fele viszonylag egységes korszak, amelyet 2 jelentősebb reformokat hozó év, 1717 és 1771 határol. Az 1717. évi városi Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV debreceni országos vásárok története. Bp. 1938. 17., Kállay István: A székesfehérvári vásári bíráskodás 1688-1790. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. Székesfehérvár. 1971. 104-107., Bónis Gy.: i. m. 50., Vásári időszakban a budai bíróság minden nap 2 (14) óráig ülésezett. Vö.: Davon Relkovic Néda: Buda város jogkönyve. Bp. 1905. 13., A vásárok idején a budai jogot követő debreceni bíráskodási gyakorlat XV-XVI. századi előzményeire vonatkozóan Iványi B. azt írja, hogy a vásárok idején a sűrűbben ülésező városi bíróságok ítélkeztek, ekkor a bírságot is mindkét helyen kétszeresen rótták ki. Iványi Béla: Debrecen és a budai jog. Db.1924. 31. 28 HBML. IV. A. 1012. b. 28. k. (pagina nélkül), (1777. márc. 3.) Itt jegyezzük meg, hogy Szimics Mária, aki még kutatta az azóta elkallódott vásárbírói feljegyzéseket (Vásárbírák feljegyzései. 1775-1817. Szap. 1908-146. Déri Múzeum valamint egy helyen talán nem nyomdahibaként / Szimics M.: i. m. 65./ utal 1745 -1775 közötti vásárbírói feljegyzésekre is), a vásárbírák bíráskodási hatásköréről szólva egyetlen vásárbírók által elítélt büntetőügyet sem említ. Vő.: Szimics M. : i. m. 22-24. 29 HBML. IV. A. 1018. e. 6. k. 530-537. (1749. aug. 14-21.) 30 HBML. IV. A. 1018. e. 6. k. 532. (1749. aug. 16.) _____________________________
