A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 25. 1998 (Debrecen, 1998)

Tanulmányok - Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez

és párhuzamosan futó, egyenes utcákat jelöltek ki az eredeti, girbegurba nyomvonalak helyett. A kimért új utcák mentén szabályos nagyságú és alakú telkeken engedélyezték az újjáépítést.4

Most, amikor másfél évszázad távlatából 1848 és 1849 viharos eseményeinek debreceni helyszíneit próbáljuk azonosítani, egyszerre könnyű és nagyon nehéz is a helyzetünk. Könnyű, hiszen a történések leírása szemtanúk, résztvevők, későbbi emlékezők, elemzők tollából meglehetősen bő terjedelemben rendelkezésre áll. Azonban a mai helyszín fellelése a régi helynevek alapján már nehézségekkel jár, mivel a korabeli elnevezések mára a kutatók számára sem mindig egyértelműek.

1948-ban, a forradalom és szabadságharc centenáriumára készült elemzésben joggal le lehetett írni, hogy „a város utcarendszere még a középkor folyamán kialakult, azóta szerkezetében változás nincsen”.5 A tanulmány születése idején Debrecen külsősége még a régi volt. Az 1952-ben lezárult területi elcsatolások térképei ekkor még író- és rajzasztalokon voltak, a nagyváros a Tiszától Vámospércsig ért. A múlt század végén készült, Aczél Géza főmérnök nevével fémjelzett, nagyszabású rendezési elképzelés megvalósulása6 csupán a megszűnt városárok vonalában, illetve az azokon kívüli településrészeken volt látványos. A belső városban eltervezett és századunk tízes éveiben telekvásárlásokkal megalapozott körútrendszer7 külső ívének csupán egy-egy része készült el, jobbára a betömött városárok nyomvonalán. Körülötte, a századfordulón belterületbe (lakóövezetbe) vont szőlőskertek helyén a nagykertes villanegyedek és „kertvárosok” kiépülőben voltak. A régi városmag és e kertek között egyre erősebb volt a betelepülés, a felhagyott, hatalmas temetők helyén is épültek már a házak, de a belváros úgyszólván moccanatlan volt akkoriban.8

A centenáriumi könyvből idézett megállapítás óta ötven év telt el. A hatalmas külsőségei nagy részét központi döntésekkel elveszítő

118 Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez

4 Tímár, Cser (Vígkedvű), Bárány (Teleki) utcák. DVT 55, 78, 86, 264. térképek - Vö.: SÁPI L. 1972. 33., PAPP J.: 1997. (A tímárság ...) 40-42.

5 BALOGH I. 1949. 17. - Vö.: KOMORÓCZY Gy. 1974. 15-89., BALOGH I. 1984.

6 1948-ban az 1930-as, ún. Borsos-féle rendezési terv van érvényben.

7 PAPP J. 1997. (Debrecen ...) 16-39, 107-113.

8 FILIPPINYI G. - PAPP J. 1997. - Vö.: 160/8006-1897. bkgy. sz. szabályrendelet,

HBML-IV. B. 1406/j. 24. d. 48/1898. sz., uo,1405/b 1595/1879 alapsz. 1781. sz., BALOGH I. 1996., KOZMA G. 1994.__________________________________________